Kinek van nagyobb tartaléka: a Fidesznek vagy a Tiszának? – jó ideje köröz ez a kérdés, nem véletlenül. Bár a kormánytól független intézetek jelentős Tisza-előnyt mérnek, ebből nem következik, hogy lefutott lenne az április 12-ei választás, például azért sem, mert a kormánypártnak hatalmas erőforrásfölénye van az államilag finanszírozott propagandától kezdve a hivatalban lévő polgármesterek mozgósítási képességéig.
A választási rendszer sajátossága miatt az is előfordulhat, hogy a Fidesz úgy szerzi meg a parlamenti többséget, hogy listán több százalékponttal kevesebb voksot kap, mint Magyar Péter pártja, és az sem kizárt, hogy néhány egyéni körzet azért úszik el, mert az ellenzéki szavazatok megoszlanak.
Számos olyan tényező van ugyanis is, melyek megjósolhatatlanná teszik a végeredményt. Az egyik ilyen az a több százezer szavazó, aki egyelőre nem jelenik meg a felmérésekben.
A leglényegesebb kérdés egyszerű: ki nyerhet nagyobbat ebben a körben – a Fidesz vagy a Tisza Párt?
Amitől félhet Orbán: a Fidesz-szavazók mozgósítási potenciája alacsonyabb
Egy nagy pártnak hagymaszerkezetű a támogatottsága. Belül vannak a magszavazók, középen a gyűrűszavazók, kívül a peremszavazók. Az utóbbiak az utolsó pillanatban döntik el, kire szavaznak
– szögezte le Szabó Andrea a 24.hu-nak.
A politológus jellemzése szerint a magszavazók politikai kötődése identitás alapú. A gyűrűszavazók jellemzően racionális alapon szavaznak (támogatás függvényében, vagy az alapján, hogy ki tűnik kormányzóképesebbnek, esetleg a kisebbik rossznak). Ezzel szemben a peremszavazók „leginkább az állami befolyást, az állami erőforrásokhoz való hozzáférést próbálják megszerezni a szavazatukkal, legalábbis Magyarországon.”
Varga Jennifer / 24.hu Szabó Andrea
A kutató arról is beszélt, hogy több csoportra bonthatók azok a választók, akik egyelőre még nem tűnnek fel semelyik párt oldalán a különböző mérésekben. Őket ismeretlen preferenciájúaknak nevezzük. Szabó négy nagyobb csoportot különít el.
Klasszikus bizonytalanok: nincs politikai érdeklődésük, nem érdeklik őket a politikai összefüggések. Arra szavaznak, akiknek (jobban) meghallják az üzenetét. Társadalmi státusz tekintetében az átlaghoz képest lejjebb helyezkednek el, idősebbek, és inkább kistelepülésen élnek.
Titkolózó szavazók: a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre megtagadják a választ. Jellemzően tudják, hogy kire fognak szavazni, csak nem akarják vagy merik elmondani a közvélemény-kutatóknak. Ez nem magyar sajátosság, az emberek egy része nem hajlandó felfedni a pártpreferenciáját, mert – okkal vagy ok nélkül – retorziótól tart. Ugyanakkor a 60 százalékuk el akar menni szavazni.
Láthatatlanok: őket nem igazán tudják elérni a kutatók. Közéjük tartoznak nagyon szegények, akiknek nincs telefonjuk sem, vagy épp a nagyon magas státuszúak, a felső tízezer, akiket a leginkább az életmódjuk miatt nem érnek el a kutatásokat készítők.
Passzívak: nem kívánnak részt venni a választáson, elérhetetlenek a pártok számára.
Szabó Andrea szerint a „klasszikus tartalék a válaszmegtagadók csoportja. Ők az ismeretlen preferenciájúak 35–40 százaléka. A többiek kiszámíthatatlan módon jelennek meg a választáson.” Úgy véli, a Fidesznek lehet még tartaléka a tényleges bizonytalanok körében, a kormánypártnak ugyanis nagy a hangja és az elérése. Tud az „under classból is meríteni”, mert a Fidesz képes az állami erőforrásokat megmozdítani annak érdekében, hogy ösztönözze ezt a réteget a választási részvételre.
De emellett „azt is érzem, hogy a régi MSZP-s szavazók, a kádári kisemberek felé is tesz gesztusokat Orbán, azok felé, akik már lekoptak a baloldali pártoktól, és úgy érzik, nem becsülték meg őket a rendszerváltás után.” A Tiszánál pedig – mondja Szabó – abból lehet tartalék, hogy tisztul a terep, a kispártok sorban adják fel az indulást. Továbbá a válaszmegtagadók körében lehet még tartaléka a Tisza Pártnak, olyan közegekben, ahol nem trendi kimondani, hogy valaki tiszás – elsősorban a kistelepüléseken.
Ahol még százalékban mérhető különbség alakulhat ki, az a mozgósítás. Az a párt nyeri a választást, amelyiknek jobban működik a mozgósítása. Ebben a Fidesz nagyon jó volt 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is. Lázár János viszont nemrég azt mondta, hogy amíg a tiszások 95 százaléka el akar menni szavazni, addig ez a szám Fidesznél most csak 75 százalék. Ez drámai különbség. Ezek a számok 2022-ben fordítva voltak, vagyis az ellenzéki szavazók voltak a választás napján kevésbé eltökéltek. Az elmúlt négy év legnagyobb tanulsága, hogy a Fidesz-szavazók mozgósítási potenciája alacsonyabb, ők ezek szerint elégedetlenebbek, és inkább mérlegelik, hogy elmenjenek-e április 12-én szavazni.
Orbán örülhetne ennek az adatnak, ha nem lenne benne egy nagy csavar
Závecz Tibor becslése alapján 300–300 ezer fős tartaléka lehet mindkét nagy pártnak, azaz ennyi, a részvételét illetően hezitáló szimpatizánst kell aktívvá tenniük, és ugyanennyi támogatót kimozdítani a passzivitásbólé.
Závecz ugyanakkor azt hangsúlyozza a 24.hu-nak, hogy a tartalékszavazók aktiválásához szoros verseny kell.
Csak szoros helyzet esetén gondolkodik el a Mi Hazánk-szavazó, hogy mégis inkább a Fideszre szavazzon, a kutyapártos pedig, hogy a Tiszára. Ha nincs szoros helyzet, ezek a tartalékok nem aktivizálódnak. Tehát ha nincs esély a kormányváltásra, illetve ha tutinak látszik, vagy legalábbis így érzékeli a közvélemény egyes szeglete.
Szerint a Tisza egyértelműen erősödött az ellenzéki pártok folyamatos háttérbe szorulásából. „Az olyan kispártok, mint az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, a Jobbik és a Mindenki Magyarországa tavaly nyáron még összesen 5 százalékot birtokoltak, mostanra ez a szám csak egy százalék, azaz lényegében nincs már. Ezek a pártok ma már mérhetetlenek, a legtöbbjük be is jelentette, hogy nem indul a választáson.” (Csak a Jobbik tart ki az indulás mellett.)
A Kétfarkú Kutya Párt azt kérte a szavazóitól, hogy egyéniben szavazzanak a Tisza Pártra, ez mit hozhat Magyar Péteréknek? – kérdeztük Závecz Tibortól. „Jelenleg 200–250 ezer kutyapártos szavazó lehet, ez pedig 1–2 plusz mandátumot hozhat a Tiszának, akár a győzteskompenzáció miatt, hiszen az MKKP főleg az urbánusabb részeken erős, éppen ott, ahol Tisza-előny mérhető, elsősorban Budapesten.”
Vasvári Tamás / MTI Závecz Tibor
A Fidesz Závecz Tibor szerint inkább a számára biztosnak tűnő terepeken tud erősödni, azaz a falvakban, a kisebb településeken, illetve az idősebbek körében. Mérései azt mutatják, hogy a közel 450 ezer aktív bizonytalan közt ők vannak a legtöbben, akik elvileg inkább hagyományosan Fidesz-szavazók. Csavar ugyanakkor, hogy ez a réteg csak 23 százalékban látja úgy, hogy jól mennek a dolgok az országban, 54 százalékban viszont úgy észleli, hogy rosszul.
„A tartalékok szempontjából a Tisza Párt inkább tűnik nyitottabbnak, nagyobb vegyértékűnek”– állította Závecz.
Akinél egyértelműen a Fidesznek van nagyobb tartaléka
Mráz Ágoston Sámuel szerint viszont egyértelműen a Fidesznek vannak nagyobb tartalékai. A Nézőpont Intézet vezetője definícióval kezdi a magyarázatát a 24.hu-nak: „Tartalék alatt én egy párt potenciális, de aktuálisan nem aktív, vagy az olyan aktív, de pártválasztásukban nem biztos szavazóit értem, akiknek az értékrendje, a személyek iránti szimpátiája, problémaérzékelése azonos az általuk feltételezhetően választható párt beazonosított szavazótáboráéval.
A Fidesz támogatottsága elsősorban a megyei jogú városokban, Budapesten és a 40 év alattiak körében kisebb néhány százalékponttal a négy évvel ezelőttihez képest. A kormánypárt volt szavazói azonban nagyrészt csak inaktívak lettek, azaz ők a Fidesz tartalékai. Ezek a választói csoportok részben átfedésben vannak a Fidesz politikájával szimpatizáló, értékrendjére és programjára rezonáló, aktív, de magukat bizonytalannak mondó választókkal. Ebben a körben elsősorban a kisebb települések alacsonyabb végzettségű lakói találhatók
– fogalmazott.
Bodnár Boglárka / MTI Mráz Ágoston Sámuel
Mráz azt is mondta még, hogy a „Tiszával szimpatizálók aktivitása nagyon magas, lényegében 100-ból 90–95 szimpatizánsuk szavazni is fog. Így az inaktív szimpatizánsok között nincs a Tiszának jelentős tartaléka. A bizonytalan, de aktív szavazók között lehetnek ellenzékiek is, de nem véletlen, hogy ők nem ellenzéki szavazók jelenleg, nem radikálisan kormányellenesek például.”
Ennek a szempontnak viszont Magyar Péter örülhet jobban
Legfeljebb a jogosultak 80 százalék lehet, aki elmegy majd szavazni, magyarán a szavazóképesek 20 százaléka különböző okokból nem vesz részt az áprilisi voksoláson – állítja Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője.
A méréseik szerint összesen közel 700 ezer lehet azoknak a száma, akik még ingadoznak, ugyanakkor ez nem homogén tömeg, tehát nincs arról szó, hogy ez a szavazatmennyiség egy az egyben megszerezhető az egyik vagy a másik tömbnek. Ez a réteg nagyjából azonos arányban ingadozik egyrészt a Fidesz, illetve a Mi Hazánk, illetve az otthonmaradás, másrészt a Tisza Párt, esetleg egy másik ellenzéki párt vagy a választás kihagyása közt.
Ez azt is jelenti, hogyha a Fidesznek nagyon jól sikerülne a kampánya, az a pártnélküliek közül 350 ezer plusz szavazót jelentene számára, és ugyanez mondható el a Tiszáról is. Ha azonban rosszul sikerül, akkor is mintegy 100-100 ezres tartalékról beszélünk. Valójában mindkét tábornak viszonylag kicsi a tartaléka a pártnélküliek és a bizonytalanok közt.
Róna közölte: „A pártnélküliek akkor döntik el a választást, ha nagyon szoros a verseny, a mérések alapján azonban nem vagyok teljesen biztos benne, hogy ez most így lesz, ugyanis jelenleg elég jelentősnek mondható a Tisza Párt előnye.”
Tóka Gábor szerint van olyan szempont, amelyik szerint a Tisza Pártnak lehet nagyobb tartaléka. A politológus azt mondta a 24.hu-nak, hogyha a Kétfarkú Kutya Párt és a DK támogatottságát összesen 7 százaléknak vesszük, az több, mint a Mi Hazánk 5 százalékának azon fele, amelyik valószínűleg inkább a Fidesz felé hajlik, magyarán a kisebb pártok felől elvileg többen érkezhetnek a Tisza felé. Az is a Tisza esélyeit növelheti a politológus szerint, hogy a Fideszt jobban koptathatják a negatív hírek, mint például Lázár cigányozása. Ugyanakkor – figyelmeztetett Tóka – a közvélemény-kutatásokban rendre alábecsülik azoknak a számát, akik kevéssé érdeklődnek a politika iránt, ebben a szegmensben pedig a Fidesz hagyományosan erős. Jelenleg egy akár 15 százaléknyi megmozgatható szavazat is lehetséges, igaz – teszi hozzá az elemző – közel sem biztos, hogy ők mind el is mennek szavazni.
Adrián Zoltán / 24.hu Tóka Gábor
A Fidesznek egyelőre kedvezőtlen a trend, december óta (a Szőlő utcai botrány miatt) nem tudja úgy alakítani a napirendet, ahogy szeretné, ugyanakkor hatalmas forrásfölényben van. A Tisza mozgása várhatóan az országjáráson túl a programjuk köré, a kormányzóképességbe vetett hit erősítésére és a választókerületi kampányokra szerveződik, mert az utóbbival tudják jobban elérni a politikától idegenkedőket.
A Fidesznek ott van még a Putyin-faktor is
László Róbert szerint bár a legmegbízhatóbb intézetek hasonló erőviszonyokat mérnek a két nagy párt versenyében, a pártnélküliek táborát viszonylag nagy eltéréssel becsülik. A Political Capital elemzője lapunknak kiemelte: „A Medián januári kutatásánál például az látszik, hogy a teljes népesség csak 19 százalékának nincs pártja. Ez azt jelenti, hogy 81 százalék már eldöntötte, kire szavazna, ami akkor is brutálisan magas szám, ha ennél kevesebben mennének el ténylegesen szavazni. A szintén januári Závecz-felmérésben 23, a 21 Kutatóközpont felmérésében viszont 27 százalék a pártnélküliek aránya. Ezért nehéz számszerűsíteni, hányan lehetnek még azok, akik elmennek majd szavazni, de még nem tudják, kire adják le a voksukat.”
Hozzátette: arra sem lehet egyértelmű választ adni, melyik pártnak van még inkább tartaléka. Sokféle kérdéssel lehet ezt tesztelni, de nem rajzolódik ki belőlük világos kép.
A 21 Kutatóközpont adatai szerint a pártnélküliek körében többen látnák szívesen a miniszterelnöki székben Orbán Viktort, mint Magyar Pétert, de az egyéni jelöltek szintjén többen mondták, hogy inkább a tiszásra húznák be az ikszet. Amikor viszont azt kérdezték, melyik politikai erőtől várják inkább, hogy képes javítani az anyagi helyzetükön, a relatív többség a Fideszt mondta. Nem egyértelmű tehát, kinek sikerül meggyőznie ezeket a szavazókat, pontosabban nekik is csak egy kis részét, mert 100 százalékhoz közeli részvétel biztosan nem lesz
– magyarázta László Róbert.
Adrián Zoltán / 24.hu László Róbert
A választási szakértő felidézte a Political Capital novemberi kutatását is: „Nehezebb a Fidesznek új szavazókat megszólítani a bizonytalanok köréből. Az egyre intenzívebb kampány elsősorban a bizonytalanok egyre szűkülő csoportjába tartozók meggyőzését célozza. (…) Bár a demográfiai tényezők szerint a bizonytalanok összetétele jobban hasonlít a Fidesz szavazótáboráéra, mint a Tiszáéra, körükben a kormánypárt elutasítottsága jelenleg lényegesen magasabb (41 százalék) a Tiszáénál (16 százalék), és mintegy háromnegyedük látja úgy, hogy összességében rossz irányba mennek a dolgok.”
László Róbert szerint három tényező kedvezhet még a Fidesznek a választásokig abban, hogy a javukra változzon a közhangulat.
Az egyik a „gazdasági tűzijáték”: sok más mellett megérkezett a fegyverpénz, a 14. havi nyugdíj első részlete, és sokan először fogják érzékelni a különböző családi adókedvezményeket is. „Ez azonban nem hullik olyan termékeny táptalajra, mint négy évvel ezelőtt. A GDP lényegében a 2021-es szinten ragadt be, és évek óta nem érzik az emberek azt, hogy egyről a kettőre jutottak volna.
Valamekkora hatása várhatóan ezzel együtt is lesz a pénzesőnek.
A második tényező, hogy a Tisza jelöltjei továbbra is ki vannak téve a támadásoknak. „Egyelőre nincsenek botrányok, de ha a Tisza jelöltjeiről márciusban derülnének ki kínos, esetleg vállalhatatlan dolgok, és ez még visszaléptetésekkel is járna, akkor az egyrészről a gondosan épített kormányzóképesség érzetét áshatja alá, másrészről választásmatematikai szempontból is óriási hátrányt jelentene, ha akár csak 1–2 körzetben jelölt nélkül maradna a Tisza.”
A harmadik pedig a külpolitikai dimenzió. És nem is annyira Donald Trump hatása (például ha Budapestre látogat az amerikai elnök), inkább az, hogy ha akad valaki, akinek érdeke Orbán Viktort hatalomban tartani, akkor az Vlagyimir Putyin.
Ha a háborús rettegés újabb fokát tudják előidézni valahogy, akkor százezrekben merülhet fel, hogy ne most kísérletezzünk, ne ilyen kritikus helyzetben váltsuk le Orbánt Magyarra. Az a legfőbb bizonytalansági tényező, hogy Putyin – és Orbán – tesz-e ilyen irányú lépést.
The post Megtaláltuk azt a több százezer szavazót, akikben Orbán reménykedhet, amikor Magyar Péter tarkóját nézi first appeared on 24.hu.