Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolja, hogy a testület semmisítse meg azt az európai bizottsági határozatot, ami 2023 decemberében megszüntette a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztését, írja az EUrologus. A főtanácsnoki indítvány ugyan nem köti a Bíróságot, de az általában az indítvánnyal egyezően dönt. Az ügyben most kezdődik a bírósági tanácskozás, az ítéletet később hirdetik ki.
Ha a bíróság ezúttal is a főtanácsnoki indítvánnyal megegyezően dönt, az azt jelenti, hogy Magyarország elveszíti jogosultságát a felszabadított forrásokra és arra lehet kötelezni, hogy a bizottsági döntés óta már lehívott összeget is vissza fizesse. Ez egyben azt jelentené, hogy ebben a költségvetési ciklusban Magyarország a közvetlen mezőgazdasági támogatásokon túl semmilyen uniós támogatásra nem lenne jogosult. „Csak akkor szabadulhatnak fel a források, ha teljesülnek például a korrupcióellenes kritériumok is – a 10,2 milliárd euró felszabadulása csak az igazságszolgáltatási reformra hivatkozással történt meg” – írja az EUrologus.
Az ügy azért került az Európai Unió Bírósága elé, mert az EB 2023 decemberi döntését 2024 tavaszán megtámadta az Európai Parlament, azt állítva: a Bizottság megsértette az uniós jogot, nyilvánvaló értékelési hibákat vétett, nem tett eleget indokolási kötelezettségének, valamint visszaélt hatáskörével. Az EUrologus szerint a főtanácsnok több ponton is az EP-nek ad igazat, például a Bizottság szerinte is jogsértően járt el, amikor „még azelőtt engedélyezte a források folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, illetve azok alkalmazása megkezdődött volna”, de emellett szerinte Brüsszel az alapszerződések szerinti indokolási kötelezettségét is megsértette.
A főtanácsnoki indítványról szóló cikkében a Politico azt írja: a Bizottság nem kívánt nyilatkozni a jogi tanácsadó véleményéről. A konkrét eseten túl az eljárás azért is fontos, mert, mint a lap írja: a bíróság ítélete „precedenst teremt majd a Bizottság mérlegelési jogkörének mértékét illetően az uniós országok jogállamisági jogsértéseinek értékelésekor”.