Február 12-én veszi kezdetét Magyarország legismertebb téltemető, tavaszköszöntő népszokása, a mohácsi busójárás. A február 12. és 17. között zajló eseménysorozat a hagyományoknak megfelelően a kisfarsanggal indul. Csütörtökön a gyermekeké a főszerep: a kisbusók és a fiatal maskarások felvonulása jelzi, hogy megkezdődött a farsang farka, azaz a húshagyókeddig tartó mulatság. A rendezvény csúcspontja a farsangvasárnap, amikor a busók csónakokkal átkelnek a Dunán, majd a Kóló téren egyesülve vonulnak a főtérre.
A hatnapos, UNESCO által is elismert rendezvénysorozat idén minden eddiginél nagyobb szabású lesz: több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport lepi el a Duna-parti várost, hogy a sokác hagyományoknak megfelelően zajos mulatsággal űzze el a telet. Bár a legenda a törökűzéshez köti a szokást, a történeti források egy sokkal ősibb, balkáni eredetű termékenységvarázsló rítusra utalnak, írja a Múlt-kor.
Honnan ered a busójárás?
A busójárás eredetét számos monda övezi, melyek közül a legismertebb a törökűzés legendája. A szájhagyomány szerint a Mohács-szigeti mocsarakba menekült sokácok egy viharos éjszakán, ijesztő álarcokba bújva, kereplőkkel és kolompokkal zajt csapva keltek át a Dunán. A babonás törökök a rémisztő „démonokat” látva fejvesztve menekültek, így felszabadult a város.
A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, míg a sokácok betelepítése csak ezt követően, a 17. század végén és a 18. század elején kezdődött nagyobb hullámokban. A népszokás első írásos említése 1783-ból származik, amikor egy helyi feljegyzés még nem hőstettként, hanem botrányos, zajos mulatságként említi a farsangolást. A szakértők szerint a busójárás valójában egy balkáni eredetű, archaikus télűző és termékenységvarázsló rítus, amelyet a betelepülő sokácok hoztak magukkal és amely az évszázadok során formálódott a mai alakjában megfigyelhetővé.
A busó öltözet egyébként szakrális jelentőséggel bír: a kifordított birkabőr bunda, a szalmával kitömött fehér gatyák, a bütykös harisnya és a bocskor a természet vadságát és erejét hivatott jelezni. A legfontosabb elem a fűzfából faragott, állatvérrel festett álarc, amely a viselőjét anonimitásba burkolja, lehetővé téve a „rituális átszellemülést”. A busók mellett megjelennek a jankelék (akik hamuval vagy liszttel teli zsákokkal tartják távol a nézőket) és a lefátyolozott arcú szépbusók is.
The post Honnan ered a mohácsi busójárás hagyománya? first appeared on 24.hu.