Újpalotán a Bayer Construct telke körül visszabontották a zajvédő kerítést, amit nemrég építettek a geotermikus mélyfúrások miatt. A XV. kerület DK-s polgármestere január 19-én jelentette be, hogy a Szilas Lakópark beruházás részeként elindulnak a munkálatok, a lakosságnak pedig fel kell készülnie arra, hogy a fúrótorony napi 24 órában dolgozik majd legalább fél éven keresztül. A múlt hét elején azonban kiderült, hogy a környék hidrológiai adottságai nem engedik a Bosnyák téri irodaházaknál használt technológia alkalmazását, a kinyerhető víz hőmérséklete ugyanis alacsonyabb a vártnál, ezért az építeni tervezett 3487 lakást nem lehet majd termálhővel fűteni. Cserdiné Németh Angéla ezért két hét után újabb rövid közleményt adott ki, hogy a mélyfúrás elmarad, másnap pedig a Bayer kapcsán a szomszédos ellenzéki vezetésű kerület döntéseit is kritkával illette.
Bayer Property Az ingatlanfejlesztési projekt terve Budapest XV. kerületében, a Szilas patak szomszédságában.
Bár úgy tűnik, a polgármesternő nem tette túl magát azon, hogy Hadházy Ákos, Zugló országgyűlési képviselőjeként tavaly év végén teljes lendülettel szállt bele a Szilas Liget-beruházás ellen indult helyi tiltakozásba, lapunknak azt írta, hogy az országgyűlési képviselő megnyilvánulását nem tartja egy másik kerület ügyeibe történő beavatkozásnak.
Hadházy azért érezte feljogosítva magát, hogy felszólaljon az akkor még frissen bejelentett gigalakótelep ellen, mert a beruházó a Bayer Construct személyében ugyanaz, mint a Bosnyák téri irodaház-komplexumnál, ráadásul Balázs Attila cégcsoportjának megaépítményei tovább növekedhetik Zugló már most jelentős közlekedési gondjait.
Tiborcz István haverja egy újabb szörnyet készül építeni. Ezúttal a XV. kerületben akar 10 ezer embert összezsúfolni anélkül, hogy bármit javult volna a közlekedési helyzet. Ez nem csak a helyieknek, hanem Zuglónak is újabb csapás, hiszen ez a tízezer ember is Zuglón keresztül igyekszik majd bejutni a belvárosba
– írta tavaly novemberben Hadházy, bátorítva a XV. kerületi képviselő-testületnek azon ellenzéki tagjait, akik a NER-es gigaberuházás miatt szembekerültek a polgármesternővel.
Cserdiné egy tavalyi interjúban egyszer már reagált Hadházy szereplésére, azt állítva, hogy amikor a parlamenti képviselő elment a XV. kerületi testületi ülésre, nem tudott olyan eszközöket ajánlani, amelyekkel ténylegesen meg lehetett volna akadályozni a kormányzat által kiemelt beruházássá minősített lakótelep építését. Bár a XV. kerületi ellenzéki koalíció is szétesett, a polgármesternő azt hangoztatta, hogy „nem feküdtek le a Fidesznek, és nem tették fel a kezünket” megadásra.
Máthé Zoltán / MTI Cserdiné Németh Angéla , a XV. kerület polgármestere
Erre tért vissza a polgármesternő az újabb, napokban közzétett cikkében is. Egy nappal azután, hogy bejelentette, nem lehet megvalósítani a geotermikus rendszert a kisvárosnyi lakóparkban, a Bpxv.hu-n arról írt, hogy ők jobban kezelték saját beruházásukat, mint a szomszédos Zugló. Szerinte ugyanis hiába vádolták őt azzal, hogy eladta magát a Bayernek, mégsem a XV. kerület az, amelynek utólag kell alkudozni egy már megépült beruházás miatt.
A DK-s politikusnő szerint ők előrelátóan jártak el, és szerződésben rögzítve biztosították a városrész érdekeit:
A zuglói képviselő-testület most utasította el a beruházó 1,5 milliárd forintos ajánlatát, ugyanakkor egyértelművé tette: a tárgyalásokat folytatni kívánja, és a pénzbeli kompenzáció nem lehet kevesebb a korábban felmerült 2,95 milliárd forintos összegnél. Ez az összeg azonban még ebben az esetben is jelentősen elmarad attól a 4,2 milliárd forinttól, amelyet a XV. kerület időben biztosítani tudott
– magyarázta Cserdiné. Ennek kapcsán most mégis azt írta lapunknak, hogy a cikket nem azért írta, hogy mások ügyeivel kapcsolatban állást foglaljon. Szerinte „nem egy izolált világban élünk”, mindannyiunkat zavarhatnak a minket közvetve vagy közvetlenül érintő közügyek, mint „például a Balaton NER lovagok általi felvásárlása: nem érint közvetlenül, de megvan róla a negatív véleményem”.
Rózsa András zuglói polgármester nem így látta, hiszen azonnal nyílt levelében utasította vissza a szomszédból érkezett észrevételeket. Cserdiné szerint Rózsa „egy kellően értelmes és bölcs ember” ahhoz, hogy ne vegye magára a kritikát.
A városvezetés működése során természetes, hogy vannak kívülről és belülről érkező kritikák. Megítélésem szerint Zugló polgármesterét nem az zavarja, hogy kívülről érkezett egy kritika, hanem az, hogy igazam volt akkor, amikor azt állítottam: a XV. kerület jobban kezelte a NER ámokfutását
– magyarázta lapunak a cikke megírása mögötti szándékot Cserdiné.
Természetesen megértem, hogy önöknek kellemetlen a Szilas-lakópark beruházása miatt kialakult lakossági felháborodás, de nézetem szerint nem az a megfelelő módszer ennek kezelésére, hogy egy másik önkormányzat döntéseit ilyen stílusban minősítik
— ezt viszont Rózsa András írta a válaszként közzétett nyílt levélben. A zuglói vezető emlékeztetett arra, hogy a Bosnyák téri beépítés története a 2000-es évek elejére nyúlik vissza, és két évtized alatt az egymást váltó befektetők, valamint a változó felállású képviselő-testületek számos szerződést írtak alá, amelyekben sokféle vállalás szerepelt. Rózsa szerint Zugló ennek ellenére sosem mondott le a kerületnek járó kompenzációról. Hozzátette, akkor sem álltak el tőle, amikor hivatali elődje, Horváth Csaba a cég érdekében megpróbálta ezt lenullázni. Rózsa ezzel a megjegyzéssel nyilvánvalóan arra is célzott, hogy Horváth – miután 2024-ben jelentős részben épp a Bayer-ügynek köszönhetően elvesztette a választást – a cég munkatársa lett, és a XV. kerületben is részt vett a Szilas Ligetről folyó tárgyalásokon.
„Önök viszont meg sem próbáltak harcolni, vagy legalább az időt húzni a választásokig: gyorsan elfogadták a beruházó ajánlatát” – írta Rózsa a XV. kerületi kritikákra.
Varga Jennifer / 24.hu Rózsa András
Az tény, hogy a kompenzáció mértékéről szóló vitát máig sem sikerült lezárni a zuglói önkormányzat és a Bayer között. A zuglói önkormányzat Rátonyi Gábor fideszes polgármester hivatali ciklusában 2006-ban adta el a Bosnyák téri telket egy külföldi beruházónak, amely számos kötelezettséget vállalt el a megkötött szerződésben. Az ingatlan csak 2018-ban került a Bayer Construct cégcsoporthoz.
Balázs Attiláék projektcége, a ZVK Development Kft. az elmúlt 7,5 évben többször is kísérletet tett a rendezésre. 2021-ben 11,2 milliárdos vállalást vittek a testület elé, amelyek közül a patakhíd, utak, kereszteződések fejlesztése meg is valósította a cég. Több korábbi kötelezettségről, mint a 400 férőhelyes P+R parkolóról, közfunkciós helyek biztosításáról azonban nem sikerült megegyezni. Horváth Csaba polgármester egyébként ezeket ellenérték nélkül elengedte volna, csakhogy a testület leszavazta.
A megegyezés másik akadálya az volt, hogy a Bayer nem az eredeti szerződésben rögzített méretekben gondolkodott az alapterületet illetően, hanem a duplájában. Az önkormányzat ehhez nem adott soha hozzájárulást, sőt határozatokat, rendeleteket hozott, amelyekkel igyekezett ellehetetleníteni az építkezést. A cég ezeket magas szintű támogatással, összesen hét kormányrendelettel próbálta megkerülni. Az építést 5 év huzavona után végül csak 2023-ban tudták elkezdeni.
Az állam azonnal meg is vásárolta az épp csak megkezdett irodaépületeket. Egy 2023-as szupertitkos megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 244 milliárd forintért vette meg a komplexum 150 ezer négyzetméternyi irodaterületét. Mindez csak akkor derült ki, amikor Hadházy Ákosnak 2024-ben sikerült kiperelnie a ZVK Development szerződését.
A zuglói testület január 29-én nemmel szavazott Balázsék legújabb ajánlatára is, amelyben 1,5 milliárdot fizetnének, és megépítenének egy új kerületi szakrendelőt. Különösen problémásnak találták, hogy az IKEA és a Sugár melletti forgalmas BKV-buszállomás önkormányzati telkét nézték ki a megvalósításhoz. A megálló környékét, úgy tudjuk, a kerület hosszabb távú tervek szerint zöldíteni szeretné. A képviselő-testületi döntés a pénzbeli kompenzáció alsó határát 2,95 milliárd forintban rögzítette. Információink szerint azonban az önkormányzat által beszerzett ügyvédi, szakértői vélemények alapján akár 10-15 milliárd forintos követelést is érvényesíteni lehetne.
Hadházy szerint ha van erre politikai szándék, szembe lehet szállni a kormányzati nyomással. Ha a beruházást véglegesen megakadályozni nem is tudtuk – mondta Hadházy –, sikerült jelentősen késleltetni.
Ezt a XV. kerület is megtehette volna, és legalább a választásokig elhúzhatta volna az ügyet, de valamiért erre nem volt akarat, sőt, a lehető leghamarabb meg akartak egyezni. A zuglói beruházás esetében pedig ma még nem látszik, mi lesz a vége a történetnek, hiszen megegyezés hiányában vélhetően hosszú pereskedésre kényszerülnek a felek
– közölte az országgyűlési képviselő.
The post Ki kezelte jobban a NER-es nyomulást? – a Bayer gigaberuházásai miatt egymásnak ugrott két ellenzéki kerület first appeared on 24.hu.