A 21 Kutatóközpont januárban kétféle várakozásaikról is kérdezte a válaszadókat.
Egyrészt arról, hogy szerintük melyik párt fogja megnyerni a választást áprilisban,
másrészt arról, hogy melyik párt hatalomra kerülése esetében számítanak anyagi körülményeik javulására.
Mindkét adatsor további kontextust nyújt a pártpreferencia-adatok értelmezéséhez. A Tisza Párt a teljes mintában mért 7 százalékpontos előnye ellenére
A győzelmi várakozásoknak komoly szerepük van a kampányidőszakban: ha a szavazók nem hiszik el, hogy esélyes lehet a választott pártjuk, akkor fennáll a veszélye, hogy elmegy a kedvük attól, hogy elmenjenek szavazni. A 2026. januári kutatás szerint a Fidesz és a Tisza szinte fej-fej mellett áll győzelmi várakozások tekintetében, a decemberi adatokhoz hasonlóan. A válaszadók 36 százaléka számít a Fidesz győzelmére, 35 százalékuk a Tiszáéra.
Decemberben 31–31 százalék várta a két nagy párt győzelmét, tehát az előző hónaphoz képest mindkettő képes volt növelni a meggyőzött választópolgárok arányát. Ezzel párhuzamosan a választani nem tudók aránya 38-ról 29 százalékra csökkent.
A kormánypárt szavazói még nagyobb arányban biztosak a győzelmükben decemberhez képest: 86-ról 94-re nőtt a Fidesz győzelmét várók aránya közöttük. A Tisza szavazói körében kisebb az önbizalom a kormánypártiakhoz képest, 79 százalékuk gondolja úgy, hogy Magyar Péterék nyerik meg a választást. Ebben a tekintetben nyílt az olló a Fidesz javára: amíg decemberben a Fidesz szavazói körében 6 százalékponttal volt magasabb a pártjuk győzelmében bízók aránya, mint a Tisza-szavazók között, addig decemberben ez az előny 15 százalékpontra nőtt.
A két nagy párt szavazói az ellenfél győzelmére szinte alig számítanak: a kormánypártiak 2, a Tisza szavazóinak 4 százaléka szerint fog a másik párt győzni. A párt nélküliek körében a Fidesz győzelmét várók aránya minimálisan (16-ról 20 százalékra), a Tisza győzelmét várók aránya jelentősen nőtt (5-ről 16 százalékra), tehát a Fidesz előnye hibahatáron belülire olvadt – ugyanakkor ennek a csoportnak a nagy része várhatóan nem voksol majd áprilisban. Összességében persze érthető, hogy a kormánypártiak magabiztosabbak: négy kétharmados győzelem után ők a sikerhez, míg az ellenzéki szavazók a kudarchoz vannak hozzászokva.
Az anyagi várakozások tekintetében sem történt jelentős változás az összképet tekintve. Kicsivel többen számítanak arra, hogy a Tisza győzelme esetén alakulna jobban az anyagi helyzetük, mint ahányan a 16 éve kormányzó Fidesz győzelme esetén számítanak erre (34 vs. 31 százalék). Decemberben szinte ugyanez az eredmény született. A pártpreferencia szerinti bontást nézve azonban történt némi elmozdulás. A Tisza szavazói körében 86-ról 78 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint választott pártjuk győzelmével járnának jobban. Az egyéb pártok szavazói körében nőtt a bizonytalanság, kétharmaduk nem tudott állást foglalni a kérdésben. A párt nélküliek körében viszont 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik úgy vélekednek, hogy Magyar Péter pártjának győzelmével járnának jobban.
Az anyagi helyzet alakulásával kapcsolatos vélekedésnek is jelentős szerepe lehet a pártválasztásban: sokkal könnyebb megtartani és mobilizálni egy olyan szavazót, aki úgy érzi, hogy egzisztenciális érdeke az adott pártra szavazni. Márpedig a Fidesz táborában nagyobb az ilyen szavazók aránya, mint a Tiszánál.
A 3 százalékpontos hátrány ebben a kérdésben a Fidesz számára relatív siker, hiszen a teljes népesség körében 7 százalékpontos hátrányban van, ráadásul a kis pártok szavazói is picit nagyobb arányban hajlanak a Tisza felé. Azonban átütő kormányzati sikerről sem beszélhetünk, mert a párt nélkülieknek csak a 12 százalékát tudták meggyőzni (a Tisza 16 százalékukat), márpedig pont az ő körükben számíthat legtöbbet ennek a kérdésnek a megítélése.
The post 21 Kutatóközpont: Bár a Tisza vezet, a győzelmére számítók nincsenek többségben first appeared on 24.hu.