Az MCC Press december elején három könyvet mutatott be együtt. Kiadta Orbán Balázs doktori dolgozatát, azon kívül a miniszterelnök politikai igazgatójának 2024. decemberi doktori védése körüli polémia történetét (Egy védés története), valamint az utóbbit szerző Szilvay Gergely könyvét A tudományos kirekesztés módszertana címmel.
Mint emlékezetes, Polyák Gábor, Fleck Zoltán és mások botrányosnak találták, hogy Orbán Balázs disszertációját védésre bocsátották az ELTE jogi karán, és a felkért bírálók nem utasították el az opponensi feladatot. Mivel jogilag nincs összeférhetetlenség a politikusi lét és a tudományos fokozatszerzés között, az ELTE és az opponensek ellenálltak a nyilvános nyomásgyakorlásnak, és egy szokatlanul nagy nyilvánosságnak örvendő védést követően Orbán megszerezhette a doktori címet. Ennek a polémiának állít emléket a könyvhármas, megpróbálva beleszuszakolni az esetet a nyugaton megfigyelhető cancel culture jelenségébe.
Az alábbiakban amellett érvelek, hogy
a nyugati jelenségek nem a Fidesz értelmiségi körének az agyszüleményei, azokkal érdemes számot vetni,
de az Orbán Balázs védése elleni tiltakozást a kormányközeli értelmiségiek instrumentalizálják abból a célból, hogy egy újabb jelenséggel bizonyítsák a nyugat hanyatlását, saját áldozati pozíciójukat és azt, hogy egyedül képviselik a józan észt.
Amerikai import
Orbán Balázs a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnöke, így logikus, hogy az MCC publikálja a doktori értekezését. Az Egy védés története – Tudomány és politika összecsapása Magyarországon először ötven oldalon rekonstruálja Orbán védését, részben a sajtó beszámolói és a megjelent egyetemi, ombudsmani stb. állásfoglalások, részben pedig a védés érintettjeivel, többek között a kérlelhetetlen kormánykritikusságáról ismert opponenssel, Unger Annával készült interjúk alapján. A kötet többi része esszékből áll a magyar kormányhoz közeli amerikai értelmiségiek: Rod Dreher, Peter Boghossian, Patrick J. Deneen, valamint Palkó Attila tollából.
A harmadik kötet, A tudományos kirekesztés módszertana címe találó, amennyiben a cancel culture (eltörléskultúra, a megfélemlítés kultúrája, kusskultúra) tudományos világban való megjelenésére kitalál egy jó fordítást: a tudományos kirekesztést. Ezzel
egyrészt utal arra, hogy létezik kirekesztés a tudomány világában,
másrészt arra, hogy éppen azok rekesztenek ki, akik büszkék arra, hogy nem kirekesztők,
harmadrészt arra is, hogy több nyugati országban elterjedt gyakorlat tudományos érvek mögé bújva ideológiai cenzúrát alkalmazni.
Viszont a cím félrevezető is, mert a lazán összefűzött esettanulmány-gyűjtemény adós marad a módszertannal, egy rendszerező elemzéssel. Az alcím pedig el is árulja a könyv célját. Ez ugyanis így hangzik: Avagy hogyan igyekeznek ellehetetleníteni a progresszívek a konzervatív tudósokat. A könyv úgy kezeli mind a tárgyát, mind az USA-t, mintha itt lenne Amerika. A sajátját és Orbán Balázsét kivéve Szilvay egytől egyik amerikai eseteket tárgyal, melyek nincsenek kontextualizálva, elmagyarázva, hogy miért relevánsak idehaza. Másrészt
The post Orbán Balázs és a cancel culture – a legsutább amerikai importtermék first appeared on 24.hu.