A kiegészítő bányajáradék megfizetésének kötelezettsége a letelepedési szabadság korlátozásának minősül – írta a hvg.hu az Európai Bíróság ítéletére hivatkozva. A kérdésben az Európai Bizottság kezdeményezett eljárást több ponton is, nehezményezték például, hogy a bányajáradék elsősorban külföldi székhelyű vállalkozásokat érint, így közvetett hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Kifogásolták a referenciaár előírását is.
Magyarország szerint az intézkedések nem korlátozzák a letelepedési szabadságot, és mivel a bányajáradék árvebétel-alapú, így nem valósít meg hátrányos megkülönböztetést sem.
Az Európai Unió Bírósága megállapította többek között, hogy
a kiegészítő bányajáradék mellett lehetetlen a letelepedés szabadságának gyakorlása, mivel megakadályozhatja a kötelezett vállalkozások magyarországi beruházásainak megtérülését és
a társaságok külföldi székhelye miatt hátrányos megkülönböztetést tesz.
A bíróság szerint a kiegészítő bányajáradék alapjának meghatározására kizárólag a megfizetésére kötelezett vállalkozások azonosítására szolgál, és nem progresszív, hanem egységesen 90 százalékos.
Amikor az Európai Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Ha ezek után az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb pénzügyi szankciók kiszabását kérheti.
Számos cég került nehéz helyzetbe a kormányzati intézkedés miatt, például helyi források szerint a Zalakerámia is ezért zárhatta be összes üzemét, de a romhányi csempegyár bezárásainak okai között is felmerült a bányajáradék, de úgy tűnik, az ország legnagyobb cementgyártója, a Duna Dráva Cement Kft. még a kormányzati ellenszélben is kitart.
The post Az Európai Bíróság kimondta, uniós jogot sért a kiegészítő bányajáradék first appeared on 24.hu.