Közéleti szereplők és aktivisták petícióban kérik a szlovák kormányt a Beneš-dekrétumokról szóló büntető törvénykönyv módosítás hatályon kívül helyezésére.
A törvény értelmében hat hónapos szabadságvesztéssel büntethető a dekrétumok megkérdőjelezése. Ahogyan korábban írtuk, a törvénymódosítás a felvidéki magyarság egyik legnagyobb traumáját hozza felszínre. A második világháború után az Edvard Beneš államfő által kibocsátott alkotmányrendelet kimondta a Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét, ez tette lehetővé a vagyonuk, földjeik elkobzását, az állampolgárságuk elvételét.
A szlovák belpolitikában a dekrétumok ügye a földelkobzások kapcsán került újra középpontba, ugyanis a Szlovák Földalap és az Erdőgazdálkodási Vállalat a második világháború utáni, a magyar és német nemzetiségű lakosok vagyonát elkobzó jogszabályokra hivatkozva sajátítja ki mai tulajdonosok telkeit, illetve kezdeményezi a tulajdonviszonyok felülvizsgálatát a bíróságokon.
A mostani petícióról egy videóban beszélt Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa, Fiala-Butora János jogász, és Stubendek Attila aktivista. A kezdeményezők január harmadikán saját maguk indítványozták a feljelentésüket a komáromi rendőrkapitányságon törvénysértés gyanújával a dekrétumok megkérdőjelezése miatt. A büntető törvénykönyv módosítása december 27. óta hatályos.
A petícióban a hatályon kívül helyezés mellett azt is szorgalmazzák, hogy a szlovák kormány hozzon létre egy szakértői bizottságot, amely részletes áttekintést készít a háború utáni jogalkotás alapján 1989 után végrehajtott vagyonelkobzásokról.
Olyan intézkedések és törvénymódosítások elfogadását javasolják, amelyek megakadályozzák a további vagyonelkobzásokat és biztosítják a jóvátételt az érintettek számára.
Szorgalmazzák, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (a szlovák parlament) határozatában sajnálatát fejezze ki a háború utáni időszakban alkalmazott kollektív bűnösség elve miatt, és kérjen bocsánatot az igazságtalanul üldözött áldozatoktól, valamint hogy bizottság jöjjön létre a második világháború utáni jogi aktusok alkalmazásának vizsgálatára 1945 és 1948 között.
A kezdeményezők hangsúlyozzák: lépésük nem öncélú, a célja nem a konfrontáció, hanem annak jelzése, hogy a jogszabály súlyos hatással van a szólásszabadságra és a közéleti párbeszédre.
Január 3-án Budapesten a szlovák nagykövetség előtt tüntettek a törvénymódosítás ellen. A megmozduláson jelen volt Magyar Péter is, aki a jogkorlátozó törvénymódosítást hangosan ellenzi, erről évindító sajtótájékoztatóján is hosszan beszélt. Orbán Viktor óvatosabb volt, szintén évindító sajtótájékoztatóján azt mondta, egyelőre nem érti, mit jelent a gyakorlatban a törvénymódosítása. (via ÚjSzó)