Egy igazi csatatérkörzetben, a gyöngyösiben mértük fel a helyi közhangulatot. Találkoztunk sok indulatos emberrel és egy tiszás-fideszes házaspárral is, akik külön szobában nézik a tévét. Kiderült, hogy a tiszások nem ismerik a jelöltjüket – de nem is személyre szavaznak. A választás Horváth László bástyáiban, a Mátrától északra fekvő falvakban dőlhet el.
„Dezső vagyok, törvényen kívüli rocker. Szeretem a Metallicát, a Slayert, a Pokolgépet, az Ossiant. A politikában a nemzeti jobboldalt támogatom. Magyar Péter pártjára csak azt szoktam mondani, hogy nem Tisza Párt az, hanem Picsa Párt.”
A buszmegállóban ülő férfi akkorát nevetett a saját poénján, hogy visszhangzott tőle Parád főutcája. Látszott rajta, hogy jól érzi magát. Délre végzett a munkával, és a nap is kisütött. Még csak öt perce beszélgettünk Dezsővel és József nevű kollégájával, de a két férfi már legalább tíz jelzővel illette Magyar Pétert. A legenyhébb a köcsög volt. Amint kiderült, hogy politikáról érdeklődünk, mindkét férfiből előjöttek az intenzív érzelmek. Ugyanolyan beleéléssel szidták Magyar Pétert, ahogyan egy órával korábban a recski kocsma közönsége Orbán Viktort.
Bár még csak a második településen jártunk, kezdtük sejteni, hogy a Heves megyei 2-es választókerületben kiélezett harc várható a jövő évi választáson.