Csendben újabb nagylelkű gesztust tett Azerbajdzsán felé az Orbán-kormány – vette észre a Magyar Hang a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerződéslistáján. Úgy látszik, itthon már nincs szükség arra a pénzre.
Azerbajdzsán két éve foglalta végleg vissza Örményországtól a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területét, beleértve Soltanlı falut is – 1993-ban viszont még az örmények szerezték meg 20 évre a régiót. 2023 novembere óta tudni, hogy állami támogatással a KÉSZ Group építi újjá az örmény–azeri háborúk során lerombolt Soltanlı iskoláját, és Szijjártó Péter is ott volt az ünnepélyes alapkő-letételen.
A KKM listájából kiderül, hogy iskolaépítésnél többről van szó: csak a „soltanli iskolatervezés támogatása” projektre 1,35 milliárd forintot fizetett ki tavaly augusztusban a minisztérium, idén szeptemberben pedig két tételben összesen 37,64 milliárdot utalhattak el „az azerbajdzsáni Soltanli település újjáépítésének keretében megvalósuló kivitelezésre”. Vagyis összesen 39 milliárd forintot szántak egy, az iráni–azeri és az örmény határ közelében fekvő szellemfalu újjáépítésére. (A kifizetési sor mellett zárójelben az is szerepel, hogy „amennyiben megtörtént”, tehát nem feltétlenül utalták még el a teljes összeget.)
A lap azt írja, hogy az utalások kedvezményezettje a KKM alatt működő Hungary Helps Ügynökség, ami nagy hangsúlyt fektet az üldözött keresztények támogatására, lerombolt vagy katasztrófában összedőlt templomok újjáépítésére, a Soltanli-projektnél nagyságrendekkel kisebb forrásból támogatta eddig a Hegyi-Karabahból elüldözött örmény, keresztény menekülteket és az őket segítő szervezeteket.
A Magyar Hang azt írja, egyelőre nem látszik, hogy haladnának a munkálatok, a KKM nem válaszol a megkeresésekre, a KÉSZ-csoportnál pedig szóban jelezték, hogy csak a KKM lenne jogosult reagálni.
A kormány viszonya igencsak jó Azerbajdzsánnal. Az azeri kormány 3 milliárdos alapból fizetett le európai politikusokat és újságírókat, és a pénzekből épp akkoriban érkeztek dollármilliók Budapestre, amikor a kormány 2012-ben lényegében szabadon engedte volna Ramil Szafarovot, ismertebb nevén a baltás gyilkost. Polt Péter legfőbb ügyész később közölte: nem zajlik nyomozás az ügyben. Szijjártó később azt állította, nem lehetett tudni, hogy Azerbajdzsán szabadon fogja engedni a baltás gyilkost, akit a hazájában már hősként ünnepeltek.