A COPD láthatatlan gazdasági ára
A COPD-s (vagyis krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő) betegek nagy része a tünetek fokozódásával egyre kevésbé tud dolgozni, sokan idő előtt kiesnek a munkaerőpiacról. A rendszeres kórházi ellátást igénylő állapotrosszabbodások pedig különösen költségesek: ügyelet, fekvőbeteg-ellátás, hosszú lábadozás, újabb kieső munkanapok. A beteg mellett pedig ott áll a család: legtöbbször ők lesznek az elsődleges gondozók. Dr. Bíró Margit, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Pulmonológia Osztályának osztályvezető főorvosa szerint ez a helyzet nemcsak fizikálisan, hanem lelkileg és sokszor anyagilag is megterhelő.
„A betegség előrehaladásával, a beteg terhelhetőségének csökkenésével gyakran a családtagok válnak elsődleges gondozókká, ami a mindennapi életük, munkarendjük felborulását okozza. A gondozók munkahelyi távolléte jövedelemkiesést jelenthet a család számára, de előfordulhat, hogy a kezelés költségeinek egy részét is át kell vállalniuk a betegtől.”
Fotó: Getty Images
Miért marad el még mindig a korai felismerés? – A szégyen, a tévhitek és a rendszer hibái
A COPD évtizedek alatt, alattomosan alakul ki, ezért sokan nem veszik észre, hogy baj van. A levegővétel hatékonyságának romlását gyakran az öregedéssel, a túlsúllyal vagy egy egyszerű megfázással magyarázzák.
„Amikor a betegnek feltűnik, hogy az átlagosnál nehezebben veszi a levegőt, sokszor már a légzőszervi tartalékainak jelentős részét, akár több mint 50%-át elvesztette” – magyarázza Dr. Bíró Margit. A késlekedés másik oka a szégyen, főleg azoknál, akik dohányoznak. Gyakran az önhibáztatás, a „magamnak köszönhetem” érzés tartja távol őket az orvostól.
A háziorvosoknak szintén kulcsszerepe lenne a szűrésben. Bár a praxisok egy részében már elérhető a COPD diagnózis felállításához elengedhetetlen légzésfunkciós vizsgálathoz, vagyis spirometriához szükséges diagnosztikus eszköz, azonban ennek korrekt kivitelezéséhez szakavatott asszisztencia is szükséges. de ma még kevés helyen érhető el rutinszerűen a légzésfunkció-vizsgálat, vagyis a spirometria, amely a COPD diagnózisának alapja. A szakember kiemeli:
„40 év felett, ha 10 pack year, tehát 10 éven át legalább napi 1 doboz cigaretta, vagy pl. 20 éven át fél doboz mennyiségű dohányzás van a hátunk mögött és rendszeres köhögés, köpetürítés vagy nehézlégzés jelentkezik, akkor fel kell keresni a háziorvost, aki tüdőgyógyászhoz irányíthatja a pácinest.”
A kezelés több mint gyógyszer – terápiahűség nélkül nincs stabil állapot
Magyarországon a COPD-s betegek mindössze körülbelül 1/5-e tartja be hosszú távon az orvosi előírásokat. Ez drámaian növeli a kezelést kezelés intenzifikálását szükségessé tevő fellángolások gyakoriságát, amelyek a betegség kórlefolyásának veszélyes, esetenként halállal is végződő eseményei és minden alkalommal rontanak a tüdő állapotán, mely sokszor nem tér vissza az exacerbációt(fellángolást) megelőző szintre.
„Sajnos sokszor úgy érezzük, hogy a betegek nem veszik eléggé komolyan a fenntartóan alkalmazandó inhalációs gyógyszereket, pedig nagyon komoly fejlesztéseknek köszönhető eszközökben adagolt gyógyszereket ‒ valódi kincseket tartanak a kezükben. A fenntartó kezelés elhagyásával a betegek állapota romlani fog.”
A megoldás: edukáció, személyre szabott terápia, helyes inhalációs technika és következetes kontroll. Az elmúlt években pedig megjelentek az új, célzott biológiai terápiák is, melyek a fenntartóan alkalmazandó belégzőkkel nem kontrollálható betegek esetében jelenthetnek egy hatékony terápiát. A rendszeres inhalációs kezelés kiegészítéseként alkalmazható dupilumab hatóanyagú, kényelmesen adagolható injekciós formula például már bizonyítottan képes csökkenteni a tüneteket és a súlyos fellángolások számát.
Fotó: Getty Images
Megelőzés és tudatosság – az egyén és a döntéshozók közös felelőssége
Az egyik legfontosabb lépés a dohányzás elhagyása. A szakember hangsúlyozza, hogy rengeteg szakmai és ingyenes segítség áll rendelkezésre, a tüdőgondozóktól a telefonos és online támogatásig. A környezeti tényezők – rossz levegő, poros vagy vegyi anyagokkal terhelt munkahelyek – valamint a gyakori és esetenként elkerülhető légúti fertőzések szintén komoly rizikót jelentenek a betegség kialakulására és előrehaladására. A lakossági tájékoztatás, kampányok és a november harmadik szerdáján megrendezett COPD-Világnap üzenete („Ha elfogy a levegő, gondolj COPD-re!”) ténylegesen életmentő szerepet tölthetnek be.
Mit tehetünk?
Dohányzás abbahagyása
Rendszeres testmozgás
Védőoltások felvétele (influenza, pneumococcus)
Egészséges táplálkozás és testsúlykontroll
Környezeti ártalmak kerülése (füst, por, vegyi anyagok)
Védőoltások igénybevétele
Tünetek változásának figyelése, korai orvoshoz fordulás fellángolás esetén.
A családok: a rejtett érintettek
A dolgozó szülőknek a gyermekfelügyeletben sokszor nagy segítséget nyújtó nagymama és nagypapa szerep betöltését is korlátozhatja a COPD. Sőt a betegek több mint 70%-a szorul valamilyen mértékű segítségre. A családok gyakran csendben viselik a terhet: logisztikailag, anyagilag, érzelmileg.
„A szerepek megváltoznak, hiszen idővel az alapvető mindennapi tevékenységek elvégzése is problémát jelent a beteg számára” ‒ fogalmaz Dr. Bíró Margit. ‒ „Érzelmi stresszt jelentenek a közvetlen környezet számára a beteg állapotával kapcsolatos aggodalmak, jellemző lehet a tehetetlenség érzése.”
A társadalmi empátia, a támogatási rendszerek fejlesztése és a gondozók tehermentesítése nélkülözhetetlen lenne.
A COPD lassítható, de csak összefogással
A korai felismerés, a modern terápiák, a terápiahűség, a családi támogatás és a társadalmi tudatosság együtt képesek lassítani a betegséget. A COPD nemcsak az egyén problémája: közös ügy – amelyben mindannyiunknak szerepe van.
Tudj meg minél többet a betegségről, megelőzésről és a legújabb kezelési lehetőségekről: copd.info.hu
The post Láthatatlan teher: hogyan hat a COPD a társadalomra? first appeared on nlc.