Az Európai Központi Bank (EKB) megtagadta azt, hogy védőhálót nyújtson egy Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós kifizetéshez. Az EKB ezzel komoly csapást mért az EU azon tervére, hogy befagyasztott orosz eszközökkel fedezett „jóvátételi kölcsönt” vegyen fel, írja a Financial Times. Mindeközben az EU-ra nehezedik a nyomás, hogy a következő két évben finanszírozza Ukrajnát, mivel Kijev pénzhiánnyal néz szembe az újabb orosz katonai támadás és az amerikai békekezdeményezés közepette.
Az Európai Bizottság terve az, hogy az EU-tagok állami garanciákkal osszák meg egymás között az Ukrajnának nyújtott 140 milliárd eurós kölcsön visszafizetési kockázatát. A bizottsági tisztviselők ugyanakkor azon az állásponton voltak, hogy az országok vészhelyzetben nem lennének képesek gyorsan előteremteni ennyi pénzt, és ez nyomás alá helyezhetné a piacokat.
A tisztviselők megkérdezték az EKB-t, hogy felléphetne-e végső hitelezőként a belga Euroclear bank mellett egy ilyen esetben, a likviditási válság elkerülése érdekében. Az FT négy, a megbeszélésekről tájékoztatott több forrása szerint az EKB tisztviselői azt mondták a bizottságnak, hogy ez lehetetlen. Az uniós jegybank belső elemzése arra a következtetésre jutott ugyanis, hogy a bizottsági javaslat egyenértékű a kormányok közvetlen finanszírozásával, mivel a központi bank fedezné a tagállamok pénzügyi kötelezettségeit.
Ez a gyakorlat, amit a közgazdászok „monetáris finanszírozásnak” neveznek, tiltott az EU-szerződésekben, mivel bizonyítottan magas inflációt és a központi bank hitelességének elvesztését eredményezi. Az EKB közölte, hogy „egy ilyen javaslatot nem vizsgálnak, mivel valószínűleg sértené az EU monetáris finanszírozást tiltó szerződési jogát”.
Az EKB álláspontjára válaszul a bizottság megkezdte az alternatív javaslatok kidolgozását, amelyek ideiglenes likviditást biztosítanának a 140 milliárd eurós hitel fedezésére – közölte két, az ügyben tájékoztatott tisztviselő a lappal.
A bizottság szóvivője úgy reagált az ezzel kapcsolatos értesülésre, hogy október vége óta „szoros kapcsolatban áll az EKB-val”, és a központi bank „aktívan részt vett a hiteljavaslattal kapcsolatos összes megbeszélésen”. Az Euroclear nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Az EU körülbelül 210 milliárd euró értékű orosz vagyont fagyasztott be Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta. Belgium ellenezte a Kijevnek nyújtott kölcsönt azzal az indokkal, hogy amennyiben az orosz vagyon befagyasztása feloldásra kerül, és Moszkva vissza tudja szerezni azokat, az Euroclear nem lesz képes azonnal visszafizetni a pénzt.
Bart De Wever belga miniszterelnök azt mondta, hogy az EU terve „alapvetően téves”, és követelte, hogy a blokk többi 26 tagállama írjon alá „jogilag kötelező érvényű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnali, egyetemleges garanciákat” a kölcsön visszafizetésének kockázatának megosztására. De Wever azzal érvel, hogy a tagállami garanciákra és valamilyen védőhálóra van szükség arra az esetre, ha az orosz eszközöket lefoglalva tartó EU-szankciókat hirtelen hatályon kívül helyeznék.
A szankciókat félévente meg kell hosszabbítani egyhangú döntéssel. Néhány ország, köztük Magyarország is, a megújítás ellen érvelt, emlékeztet a lap.
Belgium különösen aggódik amiatt, hogy egy Washington és Moszkva között létrejövő potenciális békemegállapodás érvénytelenítheti az EU-szankciókat, és arra kényszerítheti az Eurocleart, hogy azonnal fizessen vissza Oroszországnak.