Erről kérdeztük dr. Halmy Esztert, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnökét, aki évtizedek óta foglalkozik a gyermekkori és felnőttkori elhízás összefüggéseivel. A szakember rendkívül egyértelmű képet fest arról, miért a mozgáshiány a legnagyobb veszélyforrás, hogyan hat mindez sejtszinten a gyerekek fejlődésére, és miért kulcsfontosságú az iskola, különösen az Aktív Iskola program szerepe a megelőzésben.
Milyen szerepet játszik a napi rendszeres mozgás az elhízás megelőzésében gyermekkorban?
Dr. Halmy Eszter: Világviszonylatban és hazánkban is általánosan elmondható, hogy a gyermekek csecsemőkortól a fiatal felnőtt korúakig egyetlen korcsoportban sem végeznek életkornak megfelelő napi fizikai aktivitást. Világméretekben az adoleszcens korúak (azaz a tinédzserek) 80%-a nem kellően aktív.
Tekintettel arra, hogy a testmozgás sejtszinten visszahat a metabolizmusra, a nem elegendő sport és testmozgás kihat a gyermekek kedvezőtlen testi és szellemi fejlődésére egyaránt, ezzel megalapozva felnőttkoruk egészségkilátásait és életminőségét. Nem véletlenül voltak időről időre visszatérő kezdeményezések az iskoláskorúak számára az un. “jó tanuló jó sportoló” versengések különböző formákban történő megvalósításai.
Vannak-e olyan adatok vagy trendek, amelyek különösen aggasztók vagy biztatók?
Dr. Halmy Eszter: Alapvetően a mozgáshiány hajlamosít elhízásra. Az elhízott gyermekek-ből bizonyítottan mintegy 80%-ban elhízott felnőtt válik. Az elhízás miatt már gyermekkorban kialakulhatnak további betegségek, mint a hipertónia, vagy 2-es típusú diabétesz, amely egyre növekvő gyakoriságot mutat hazánkban is.
A mozgás viszont kedvezően hat vissza a táplálékfelvételre, a táplálékfelvétel szabályozására, ezért a rendszeresen sportoló gyermekek esetében általában nem szükséges a táplálékfelvétel megszorítása, így tiltás helyett csak a mozgás, mint örömforrás jelenik meg életvitelükben.
A gyerekek mozgáshiánya mellett az ülő életmód és a digitális eszközhasználat is növeli az elhízás kockázatát. Hogyan lehet ezt iskolai környezetben hatékonyan ellensúlyozni?
Dr. Halmy Eszter: Már korai USA adatok jelezték, csecsemőkortól 8 éves korig milyen mértékben nő a képernyőnézés, majd erre vonatkozóanéletkorhoz kötött ajánlásokkal, megszorításokkal is éltek. 8 éves korra átlag napi 3 órára is nőhet a képernyőidő, ennek meghatározó szerepe van a gyermekkori elhízás előre törésében. Gyakoribb a képernyőnézéssel a nassolás, vagy a rendszertelen táplálkozás is. Túl a megnövekedett mozgáshiányon, a képernyőnézés negatívan hat vissza a legkülönbözőbb agyi folyamatokra, továbbá már gyermekkorban függőséghez, pszichés problémákhoz vezethet.
Mit gondol az Aktív Iskola programról, mint prevenciós eszközről? Milyen elemek erősítik leginkább hosszú távon a gyerekek egészséges testsúlyának kialakulását?
Gyermekkorban igen fontosnak tartom az iskolai mindennapos testnevelést, sőt azon túlmenően a rendszeres, heti legalább három alkalmas szervezett sportfoglalkozást. Tekintettel arra, hogy a gyermekek napjuk jelentős részét az iskolában töltik, ezért az iskolák lehetnek a szervezett formában történő testmozgás és sport foglalkozások színterei. A mozgás különböző formáinak megszerettetése a testnevelők feladata. A játékos sportok igen hasznosak, valamint a többlet testsúllyal bíró gyermekek sem szabad hogy felmentést kérjenek, mivel számos sportban lehetnek tehetségesek, hovatovább a fokozatos kezdést követően jól felépített rendszeres edzésekkel egy-két év alatt testmagasságuk növekedésével testalkatuk kedvező irányba befolyásolható.
Az Aktív Iskola program sikerét olyan elkötelezett partnerek támogatják, mint a finanszírozó Belügyminisztérium, valamint a K&H, a One és a Richter Gedeon Nyrt. Támogatásuknak köszönhetően évről évre egyre több iskola és gyermek élheti meg a mozgás örömét és a közösség erejét.
További információ: www.aktiviskola.hu
The post Hogyan csökkentheti a gyermekkori mozgás a felnőttkori elhízás kockázatát? – Interjú Dr. Halmy Eszterrel, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnökével first appeared on nlc.