Hazavitte, és mindent megpróbált, hogy feltörje, mert biztos volt abban, hogy egy aranyrög rejtőzik benne – végül is Maryborough az Aranymezők régiójában van, ahol a XIX. században tetőzött az ausztrál aranyláz. Hogy feltörje a leletet, Hole kipróbált kővágót, sarokcsiszolót, fúrót, sőt még savval is leöntötte. De még egy pöröly sem tudott repedést ütni rajta. Ez pedig azért volt, mert amit olyan elszántan próbált szétnyitni, nem aranyrög volt.
Ahogy évekkel később kiderült, egy ritka meteoritot talált.
„Olyan szoborszerű, gödröcskés kinézete volt” – mondta Dermot Henry geológus a Melbourne-i Múzeumból a Sydney Morning Heraldnak 2019-ben. „Ez akkor alakul ki, amikor áthatolnak a légkörön; a külső rétegük megolvad, és a légkör formálja őket.”
Aranynak hitte, de más volt (forrás: Museums Victoria)
Mivel nem tudta feltörni a „követ”, de továbbra is érdekelte, Hole elvitte a múzeumba azonosításra. „Rengeteg olyan követ láttam már, amiről az emberek azt hitték, hogy meteorit” – mondta Henry a Channel 10 Newsnak. Valójában 37 évnyi múzeumi munka és több ezer vizsgált kő után Henry azt mondta, mindössze kettőről derült ki, hogy valóban meteorit. Ez volt az egyik.
Ha egy ilyen követ látnál a Földön, és felvennéd, nem lenne szabad ilyen nehéznek lennie
– magyarázta Bill Birch geológus a Melbourne-i Múzeumból a Sydney Morning Heraldnak.
A kutatók tudományos cikket is publikáltak a 4,6 milliárd éves meteorit leírásáról, amelyet Maryborough-nak neveztek el a közeli település után, ahol megtalálták. A súlya tekintélyes 17 kilogramm, és miután gyémántfűrésszel levágtak belőle egy kis darabot, kiderült, hogy nagy arányban tartalmaz vasat – így H5 típusú, közönséges kondrit meteorit. Felvágva apró, kristályos fémpöttyök – úgynevezett kondrulusok – láthatók benne.
A meteoritok a legolcsóbb formái az űrkutatásnak. Visszavisznek minket az időben, és nyomokat adnak Naprendszerünk (beleértve a Földet is) koráról, kialakulásáról és kémiájáról. Némelyik betekintést enged bolygónk mély belsejébe is. Egyes meteoritokban olyan ‘csillagpor’ is van, amely idősebb a Naprendszernél, és megmutatja, hogyan keletkeznek a csillagok és az elemek
– mondta Henry.
Bár a kutatók még nem tudják pontosan, honnan érkezett a meteorit, és mennyi ideig lehetett a Földön, vannak tippjeik. A Naprendszer valaha forgó por- és kőzetfelhő volt. A gravitáció később összehúzta az anyagot bolygókká, de a maradék nagyrésze egy nagy aszteroidaövben kötött ki.
„Ez a meteorit valószínűleg a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövből származik. Ott néhány ütközés kilökhette a pályájáról, majd egy nap egyszerűen becsapódott a Földbe” – mondta Henry a Channel 10 Newsnak. A radiokarbonos vizsgálatok szerint legalább 100, de maximum 1000 éve lehet a Földön. Több meteoritészlelés történt 1889 és 1951 között, amelyek megfelelhetnek az érkezésének.
A kutatók szerint a Maryborough-meteorit sokkal ritkább, mint az arany, így tudományos szempontból sokkal értékesebb. Ez mindössze a 17. meteorit, amelyet valaha feljegyeztek Victoria államban, és ez a második legnagyobb kondritos tömeg a 2003-ban talált 55 kilós példány után.
„Ez csak a 17. meteorit, amit valaha találtak Victoriában, miközben aranyrögök ezreit találták már. Ha megnézzük az események láncolatát, mondhatni csillagászati, hogy egyáltalán megtalálták.”
És ez még csak nem is az első meteorit, amelynek éveket kellett várnia, mire múzeumba került. Egy másik különleges történetben – amelyről a ScienceAlert 2018-ban számolt be – egy kődarab 80 évet, két tulajdonost és egy jó ideig ajtókitámasztó szerepet is betöltött, mielőtt kiderült, mi is valójában.
Egészen a közelmúltig a Földre hullott meteoritoknak csak kis részét sikerült biztosan visszakötni eredeti égitestükhöz – de 2024-ben három friss kutatás több mint a meteoritok 90 százalékának eredettörténetét tárta fel.
The post A férfi évekig őrzött egy követ, remélve, hogy arany. Kiderült: sokkal értékesebb annál first appeared on nlc.