Közzétette honlapján az uniós támogatások felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság, hogy milyen kormányzati választ kapott a 2024-es éves jelentésére. A hatóság 42 pontban több mint száz javaslatot tett a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb elköltésére. Ezek jelentős részével a kormány nem értett egyet, de amikkel legalább részben igen, azokkal kapcsolatban sem látták indokoltnak, hogy intézkedjenek – összesítette az adatokat az Átlátszó.
A hatóság jelentése szerint 2024-ben a közbeszerzési szerződések száma csökkent, értékük azonban nőtt, és a piaci koncentráció tovább erősödött. „Ez a tendencia – különösen a legnagyobb cégcsoportok növekvő részesedése és az egyajánlatos eljárások arányának változatlanul magas szintje – a verseny szűkülésére utal, ami már rövid távon is kockázatokat jelent a hatékonyság és az átláthatóság szempontjából” – írta az eredeti jelentés. Az egyajánlatos szerződések arányát változatlanul magasnak nevezték, és a magántőkealapok átláthatóságával kapcsolatos kritikai észrevételek sem hiányoztak az eredeti jelentésből. Azt is gyakran tapasztalták, hogy a jelenlegi közbeszerzési szabályok nem mindig alkalmasak arra, hogy biztosítsák az átlátható és tisztességes versenyt.
A kifogások, hiányosságok nyomán számos javaslatot tett az IH, így többek között a központosított közbeszerzések mellett a nagy összegű – és gyakran egy piaci szereplővel megkötött – keretmegállapodásokat is szigorúbban szabályozná (2024-ben az összes eredményes eljárásrészhez viszonyítva 53 százalékot tett ki az ilyen eljárások összértéke). Ezért többek között kizárnák vagy korlátoznák az egyszereplős keretmegállapodásokat, kötelező indokolást írnának elő. Számos javaslatot tettek a verseny élénkítésére, de az összeférhetetlenségről, a fenntartott közbeszerzésekről, a jogorvoslati lehetőségekről vagy épp az indokolatlanul alacsony árajánlatokról is írtak.
A kormány a 42 pontból 18-ra azt mondta, hogy azzal nem ért egyet – egy-egy pontban több javaslat is szerepelt –, 17-tel részben egyetértett, de nem látta szükségét, hogy intézkedjen. És csupán két kézzel fogható, konkrétumot is tartalmazó választ talált az Átlátszó, ezeket szó szerint beidézem, mert jól illusztrálják, milyen nagyságrendű beavatkozást tart indokoltnak a közbeszerzések rendszerébe a kormány:
„a közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjának 2026. január 1-jétől történő alkalmazásához szükséges jogszabálymódosításokhoz és/vagy EKR fejlesztéshez szükséges feladatok ellátásáról„„a közbeszerzésekért felelős miniszter a Nemzeti Fejlesztési Központ útján összefoglalót készít az Európai Unió Bíróságának a javaslatban érintett témákkal összefüggő ítéleteiről”.
