Megúszta a leminősítést Magyarország: a három nagy hitelminősítő egyike, a Moody’s a péntek éjjel közzétett jelentésében változatlanul hagyta a magyar államadósság besorolását. A magyar adósság így maradt a Baa2 szinten, ami két lépcsőnyire van a bóvli kategóriától – vagyis a befektetésre nem ajánlott országok közé még egy leminősítés esetén sem csúsztunk volna át. Magának a leminősítésnek a veszélye viszont fennmaradt, miután a negatív kilátást, amit a legutóbbi országminősítésnél adtak a magyar adósságra, fenntartotta a Moody’s. A cég országjelentése szerint „a negatív kilátások miatt a felminősítés a közeljövőben valószínűtlen”.
A hitelminősítő a döntését azzal indokolta, hogy miután a gazdaság növekedés továbbra is gyenge, indokolt a negatív kilátás fenntartása. A lesorolással viszont még azért vártak, mert arra számítanak, hogy a jövő tavaszi országgyűlési választás után, bárki is alakít kormányt, jelentős költségvetési kiigazítások, azaz megszorítások jönnek. Ez azért lenne fontos, mert 2020 óta tartósan magas, az elmúlt években pedig rendre jóval meghaladja az éves államháztartási deficit a tervezettet.
A Moody’s jelentése az ország problémái között említi azt is, hogy tartósan jelentős mennyiségű európai uniós támogatástól esünk el. Mint írják: „az intézményi és irányítási gyengeségek az Európai Unió (EU, Aaa stabil) Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében nyújtott források jelentős részét veszélyeztetik”. Azt később is megismételték, hogy a negatív kilátás megtartása „a magyar intézmények és kormányzás minőségével kapcsolatos lefelé irányuló kockázatokat tükrözik”, ami a lekötött uniós források jelentős elvesztéséhez vezethet, a jelenlegi várakozásainkon túl gyengítve a gazdaság növekedési kilátásait. Ez viszont tovább gyengítheti a fiskális és adósságmutatókat.
A hitelminősítő ismét rontotta a magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásait is. Az idei GDP-növekedést az eddigi 1 helyett már csak 0,5 százalékra várják, míg a 2026-os előrejelzést 2,8 százalékról 2,3 százalékra csökkentették. Mint írják, az autóipartól és a német gazdaságtól való komoly függőség negatívan hat az exportra, miközben a blokkolt uniós források miatti állami beruházási kiadások csökkentése szintén a gazdasági növekedést hátráltatja. Ezért szerintük a növekedés motorja nemcsak 2025-ben, de jelentős részben 2026-ban is kizárólag a fogyasztás lesz. A beruházások és a nettó export pozitív hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez továbbra is visszafogott marad az előrejelzésük szerint.
Azt, hogy a kormány ezermilliárdos nagyságrendű hiánynövekedést jelentett be 2025-re és 2026-ra is, úgy kommentálták: a nagyobb hiányok és a lassabb növekedés miatt az adósságteher enyhe növekedése várható, az államadósság ez év végén és 2026 végén is a GDP mintegy 74 százaléka lehet (a kormány a tavalyi 73,5 százalékos szint megtartását szeretné elérni, ezt segíti a forint erősödése is). A kamatfizetések bevételhez viszonyított aránya jelentősen, 2024-ben 11,6 százalékra nőtt a 2022-es 6,6 százalékról az inflációhoz kötött adósság késleltetett hatása miatt. Előrejelzésük szerint a kamatfizetések középtávon fokozatosan csökkenő pályán maradnak – ez a folyamat már idén elkezdődött.