Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az orosz Pervij Kanalnak nyilatkozva elmondta, a mai orosz–magyar tárgyalásokon megvitatták annak a lehetőségét, hogy Magyarország szankciók által sújtott orosz energetikai eszközöket vásároljon.
„Ilyen téma valóban létezik. Erről is volt szó, és a magyar fél, amely évtizedek óta megbízható energetikai partnerünk, most valóban ezirányú erőfeszítéseket tesz, de sok függ a kereskedelmi tárgyalások kimenetelétől. Ezt a munkát csendben, különösebb nyilvánosság nélkül kell végeznünk” – mondta a miniszterelnök-helyettes a TASSZ hírügynökség szerint.
A „szankciók által sújtott orosz energetikai eszközök” alatt legelsősorban a Gazprom szerb érdekeltségeit értette Novak. Erre a magyar miniszterelnök is utalt a szerb elnökkel közös sajtótájékoztatóján csütörtökön. A magyar állam (ebben az esetben ez a Molt jelenti) szerbiai terveiről ebben a cikkben írtunk.
Szerbiában ezerrel zajlik a lehető legakutabbá vált energiaválság, a magyar kormány pedig több szinten is próbál gesztusokat tenni legközelebbi politikai szövetségesének, Aleksanadar Vučićnak. És közben a krízist kihasználva keresi a további regionális befolyásszerzési lehetőségeit – mondjuk a Mol balkáni terjeszkedésén keresztül, amire a Gazprom-szankció adhat lehetőséget.
Szerbiában az olajimport gyakorlatilag megszűnt az amerikai szankciók miatt, csak az olajvállalat saját tartalékai és az állam stratégiai készlete maradt, ez azonban lényegében elfogyott. Emiatt az ország egyetlen finomítója már most is takaréklángon működik, Vučić pedig bejelentette, hogy a hétvégéig teljesen leállítják Pancsevóban a termelést, hacsak az amerikaiak nem járulnak hozzá mégis egy ideiglenes mentességhez. Az orosz tulajdonost, a Gazpromot arra kérte, hogy adja el az érdekeltségét. A magyar állam a Molon keresztül az egyik jelentkező erre.
Hogy pontosan mi került szóba Orbán és Putyin közt a szerbiai energiapiac kapcsán, arról semmit nem tudni. Szijjártó Péter tartotta magát az orosz miniszterelnök-helyettes iránymutatásához., és a nyilvánosságnak még csak meg sem említette a tárgyalásoknak ezt a minden bizonnyal lényegi elemét.
Németh Ferenc Balkán-szakértő csütörtökön azt mondta ezzel kapcsolatban lapunknak: „A Mol üzleti stratégiájába ez a befektetés teljesen beleillene: a magyar olajvállalat folyamatosan terjeszkedne Délkelet-Európa felé, keresi a lehetőséget. És ott vannak persze a jó politikai kapcsolatok. Orbán Viktor nagyon sok gesztust tesz a szerbek felé: a magyar-szerb olajvezeték is csak nekik lenne jó egyelőre. Orbán nagyon épít az ilyen gesztusokra, amikért a jövőben majd kedvező ellentételezéseket várhat, például magyar vállalatoknak, legyen az a Mol, vagy éppen a 4iG. Kiadhatják kvázi utasításban is a Molnak, hogy vegye meg az oroszoktól a NIS-t (így hívják a szerb olajcéget, amiben az oroszok a tulajdonosk), és ez nekik sem jönne rosszul.”
A szerb finomító ügyről sok részlet kiderült Orbán mai látogatása előtt a NIN nevű szerb lap cikkéből. Ebben azt írták, a Kreml jelenleg a Mollal és az Emiratesszel is tárgyal a NIS részvényeiről. A lap információi szerint az eredeti orosz ajánlat a NIS részvényeinek 11,3 százalékára vonatkozott, a magyarok pedig Moszkvában az orosz részvények mind az 56,15 százalékának megvásárlásáról tárgyalhattak.
Orbán Viktor pénteken negyedszer találkozott Putyinnal az Ukrajna elleni teljes körű invázió óta. Több európai vezető éles kritikát fogalmazott meg az út miatt. Az orosz diktátor feldicsérte a magyar miniszterelnököt, amiért annak „kiegyensúlyozott az álláspontja Ukrajna kérdésében”. A találkozó további részleteiről ebben a cikkben írtunk.
A Telex nyomán pedig azt is megírtuk, hogy a magyar miniszterelnök tolmácsa lényeges mondatot fordított félre.
