A röviden csak COPD-nek nevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség meglehetősen kevés figyelmet kap ahhoz képest, hogy milyen sok embert érint. Napjainkban már az egyik leggyakoribb krónikus megbetegedésként tartják számon: becslések szerint világszerte több mint 390 millió ember szenved tőle, és évente mintegy 3,5 millió életet követel. Az arányokat takintve Magyarországon is legalább ekkora gondot okoz, körülbelül 500–600 ezer ember élhet a tüdőbetegség ezen krónikus formájával. Nehéz ugyanakkor pontos adatokat közölni, az egészségügyi ellátórendszer ugyanis az érintettek töredékére lát rá: nemzetközi statisztikák szerint tízből nyolc beteg nem is tud róla, hogy COPD-je van, ezért nem is fordul orvoshoz még akkor sem, ha a tünetek már kialakultak nála.
Alattomosan, évtizedek alatt csökken a tüdő kapacitása
„A COPD lassan, alattomosan, évtizedek alatt kialakuló betegség, melynek során a betegek a légzőszervi tartalékaikat fokozatosan és az egészségeseknél gyorsabb mértékben vesztik el, ezért a szervezet nagy fokban tud adaptálódni, alkalmazkodni ehhez a helyzethez. Amikor a betegnek feltűnik, hogy az átlagosnál nehezebben veszi a levegőt, sokszor már légzőszervi tartalékainak jelentős, akár több, mint 50%-át elvesztette” – mondta el a betegség kapcsán Dr. Biró Margit pulmonológus, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Pulmonológia osztályának osztályvezető főorvosa.
Hozzátette: a betegek a nehézlégzést gyakran úgy élik meg, hogy a hamarabb kifáradnak, kevesebbet bírnak, egyre csökken a terhelhetőségük. Mivel a COPD döntően az idősebb korosztály betegsége, így a legjellemzőbb tünetet sokszor az életkornak, az edzettség hiányának, esetleg a testsúlytöbbletnek, vagy akár a már ismert és diagnosztizált szívbetegségüknek tulajdonítják. Emiatt nem gondolnak arra (még jelentős dohányzási előzményekkel a hátuk mögött sem), hogy a csökkent tüdőkapacitás áll a háttérben.
A COPD legfontosabb oka a dohányzás: a betegek 80-90 százaléka cigarettázott – minél többet és minél hosszabb ideig, annál nagyobb a valószínűsége a tüdőbetegség kialakulásának -, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a leszokás fontosságát egyrészt a betegség megelőzése, másrészt a már kialakult betegség súlyosbodásának lassítása céljából! Nemdohányos betegeknél különböző egészségre ártalmas porok, vegyszerek évekig tartó, folyamatos belélegzése is hozzájárulhat a betegség létrejöttéhez. Nagymértékben növeli a kockázatot a légszennyezés, így a fa- és széntüzelésű kályhák használata is. Sajnos nem mindig igaz az, hogy a nagyvárosból kiszabadulva a vidéki kistelepüléseken a levegő frissebb és egészségesebb – más jellegű szennyezőanyagok még nagyobb arányban is érhetnek minket bennünket ezeken a helyeken.
„A nagyvárosokban inkább a gépjármű-forgalomból adódó légszennyezéssel kell számolnunk. Az üzemanyag elégetése finom és ultrafinom részecskéket, üvegházhatású gázokat (például nitrogén-oxidok, metán és szén-dioxid) és egyéb szennyezőanyagokat , többek között kormot, kén-dioxidot és hidrofluorozott szénhidrogéneket termel. Kisebb településeken egyre nagyobb problémát jelent a helytelen tüzelés, a háztartási hulladékok (sokszor műanyagok, bútorok vagy csomagolóanyagok) tüzelőberendezésekben történő elégetése, ami szintén a légutakat irritáló, gyulladáskeltő anyagok felszabadulásához vezet. Ezen anyagok kapcsán kül-és beltéri levegőszennyezéssel egyaránt számolhatunk” – hangsúlyozta Dr. Biró Margit.
Nem feledkezhetünk el a klímaváltozás negatív hatásairól sem: a nyári időszakban egyre gyakrabban és tartósabban előforduló hőhullámok a légköri stagnálás miatt a levegőminőség drámai romlásához vezetnek. Ez nagyobb mértékben sújtja a nagyvárosban élőket, ahol a kicsiny zöldterületek mellett a kiterjedt beton- és aszfaltfelületek is hozzájárulnak a hőmérséklet emelkedéséhez. A pulmonológus szerint a következő 30 évben a légszennyezésnek való kitettség miatti halálesetek száma várhatóan 100–300%-kal fog növekedni a klímaváltozás nyomán.
Ne várjuk meg, hogy a tünetek súlyosbodjanak
A COPD meghatározó tünete a krónikus, tartósan fennálló köhögés és köpetürítés, amely főként a reggeli órákban jelentkezik, de a nap bármely szakában előfordulhat, még az éjszakai pihenést is zavarhatja. A másik nagyon jellegzetes tünet a nehézlégzés, vagy más néven légszomj, amely miatt a beteg terhelhetősége jelentősen lecsökken. A fulladás először csak nagyobb terhelés kapcsán jelentkezik, érződik, például cipekedést, lépcsőzést, vagy a busz után megtett sprintet követően érezhetik az érintettek. A betegség előrehaladtával aztán már egyre kisebb megterhelés után is nehezen veszik a levegőt, és már az önellátás is problémát okoz a szervezet terhelés kapcsán megnövekedett oxigénhiánya miatt, melyet a károsodott tüdő nem tud megfelelően biztosítani.
A COPD – sok másik krónikus betegséghez hasonlóan – nem gyógyítható, de megelőzhető és kezelhető betegség. Minél korábbi stádiumban fedezik fel, az orvosok annál hatékonyabban tudják a tüneteket (köhögést, nehézlégzést) enyhíteni, lassítani az állapotromlást és a tüdőfunkció-vesztést, jobb életminőséget és hosszabb életet biztosítani a betegek számára.
„Éppen ezért nagyon fontos a szűrés jelentőségét hangsúlyozni és minden alkalmat megragadni arra, hogy az emberek megismerjék ezt a betegséget, gondoljanak rá, és minél korábban kérjenek segítséget, forduljanak orvoshoz” – hangsúlyozta a doktornő. A betegút a háziorvostól is kiindulhat, aki négy olyan kérdést tehet fel, amely felveti a betegség gyanúját, és a válaszok függvényében az illetőt szakrendelőbe küldheti kivizsgálásra. Ezek az alábbiak:
Fennáll-e rendszeres köhögés?
Tapasztal-e rendszeres köpetürtést?
Kifullad-e hamarabb a korosztályához tartozókhoz képest?
Dohányzik-e vagy dohányzott-e korábban?
Ha három vagy több kérdésre igennel válaszol a páciens, akkor tüdőgyógyászhoz utalják, ahol a szakember a légzésfunkciós vizsgálat eredménye alapján fel tudja állítani a COPD diagnózisát, illetve tüneti kérdőívekkel, az előzmények részletes feltárásával meg tudja határozni a betegség súlyosságát, melynek alapján egyénre szabottan történik a legmegfelelőbb terápia beállítása. Szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatokkal (pl. mellkasRTG, mellkasCT, EKG, stb.) fény derülhet a tünetek hátterében álló egyéb betegségekre is, például bronchiectasiára, tüdőfibrosisra. Fontos hangsúlyozni, hogy a dohányos, illetve COPD-s betegek körében többek között a tüdődaganat gyakoribb előfordulásával is számolni kell. Mindez tehát lehetővé teszik, hogy időben felfedezve hatékonyan avatkozzunk be ezen alattomos betegség kórlefolyásába – mondta el Dr. Biró Margit.
The post COPD: tízből nyolcan nem is tudnak róla, hogy betegek first appeared on nlc.