Egy friss, állatkísérletes kutatásban a texasi Baylor College of Medicine kutatói azt találták: a metformin az agy egy kulcsfontosságú területére, a hipotalamusz ventromediális részébe (VMH) is eljut, és ott egy Rap1 nevű fehérje működését „kapcsolja le”. Ez a fehérje befolyásolja, hogyan szabályozza az agy a vércukorszintet. Amikor a kutatók olyan egereket vizsgáltak, amelyekből hiányzott a Rap1, a metformin már nem tudta javítani a cukoranyagcserét – más gyógyszerek viszont igen. Ez erős bizonyíték arra, hogy a metformin egy része tényleg az agyon keresztül hat.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a VMH egy bizonyos sejtcsoportja, az úgynevezett SF1 idegsejtek különösen érzékenyek a metforminra. Ha az agyba juttatták a gyógyszert, ezek a neuronok aktiválódtak, a vércukorszint pedig csökkent. A májhoz és a belekhez képest az agy jóval alacsonyabb gyógyszerszintre is reagált – ez új irányokat nyithat célzottabb kezelések felé.
A metforminnal korábbi vizsgálatok már összefüggésbe hozták a lassabb agyi öregedést és a hosszabb élettartamot is, de eddig nem volt világos, hogyan kapcsolódik mindez az idegrendszerhez. Az új eredmények szerint elképzelhető, hogy a gyógyszer egy részét kifejezetten „agybarát” dózisra szabva a jövőben nemcsak a vércukorszintet, hanem bizonyos agyi folyamatokat is finomabban lehetne befolyásolni. ScienceAlert
Fontos: a mostani eredmények még állatkísérleteken alapulnak, embereken további vizsgálatokra van szükség. A metformin szedéséről, adagjáról vagy esetleges „megelőző” használatáról továbbra is csak orvossal egyeztetve érdemes dönteni – különösen úgy, hogy Magyarországon is több százezer ember él 2-es típusú cukorbetegséggel, gyakran más betegségekkel együtt.
Fotó: illusztráció, Pexels
The post Hatvan éve szedik, most derült ki: így hat az agyra egy népszerű diabétesz-gyógyszer first appeared on nlc.