A kritikusok szerint romaellenes, sérti a jogállamiságot, és súlyosan túlterjeszkedik a rendőrségi jogosítványokon a Szlovéniában hétfő éjjel megszavazott biztonsági törvény. Az új szabályozás széles jogköröket ad a rendőrségnek a „kiemelten veszélyesnek” minősített területeken, egyebek között bírósági végzés nélkül otthonokat és járműveket kutathatnak át.
A „Šutar-törvény” a 48 éves családapáról, Aleš Šutarról kapta a nevét, akit egy 21 éves roma férfi bántalmazott a Novo Mestó-i Lokal Patriot klub előtt október végén. Aleš a fia vészhívására sietett a klubhoz, akibe egy társaság kötött bele. A szórakozóhely előtt dulakodás tört ki, Alešt súlyos fejsérülésekkel, belső vérzéssel és törött csigolyával szállították kórházba, ahol a támadás után egy nappal meghalt.
A kormány a közelgő választásokra tekintettel sietve reagált Šutar halálára. Az ügy országos felháborodást, „cigánybűnözés” elleni tüntetéseket és két miniszter lemondását váltotta ki.
A rendőrség által kiemelkedően veszélyesnek titulált, gyakran romák által lakott környékeket érintő törvényről mindössze 12 nap alatt döntött a szlovén parlament. Robert Golob miniszterelnök, a liberális Szabadság Mozgalom párt vezetője szerint a törvény célja nem a megtorlás, hanem a megelőzés és nem egy etnikai csoport, hanem a bűnözés ellen irányul.
A jogszabály lényegesen kiterjeszti a rendőrség jogköreit: lehetővé teszi a bírósági engedély nélküli ház- és autókutatást, a drónos megfigyelést és hangfelvételt, valamint a korábban alkotmányellenesnek ítélt rendszámfelismerő rendszert is visszahozza.
Emellett engedélyezi az illegálisan megszerzett bizonyítékok felhasználását, szűkíti az ingyenes jogi segítséghez való hozzáférést, illetve több bűncselekményt, mint a könnyű testi sértést és a fegyverrel/késsel való fenyegetést hivatalból üldözendővé tesz.
A törvény a szociális ellátások körét is szűkíti. Innentől befagyaszthatják az alacsony státuszú, büntetett előéletű állampolgárok szociális segélyeit, ezzel tovább büntetve az elkövetőket, a börtönbüntetés letöltése után is. A hátrányos helyzetű családok életét is megnehezítheti, ugyanis korlátozza a gyermekek után járó juttatások kifizetését, 15 év alatti anyák esetében kötelezően szociális munkásoknak kell jóváhagynia, hogy az újszülöttet megtarthatja az anyja. Kritikusai szerint a jogszabály több ponton is romaellenes, sérti a jogállamiságot, stigmatizálja a szegénységben élő közösségeket és aránytalan hatalmat ad a hatóságoknak, mivel a „kiemelten veszélyes területek” kijelöléséről egyedül a rendőrség felső vezetése dönt.
Golobékat a törvény elfogadása óta rengeteg kritika érte, hisz centrista-liberális párthoz képest olyan diszkriminációnak teret adó változásokat léptettek életbe, amit egy szélsőjobboldali párt is megirigyelhetne. A roma aktivisták Aleš halála óta tartanak attól, hogy a gyilkosság miatt a teljes szlovén cigányságnak kollektív bűnösséggel és diszkriminatív következményekkel kell majd szembesülnie. Ennek iskola példája lehetne a törvény, ami egész lakóövezetekben engedélyezi a korlátlan rendőri jelenlétet és razziázást, egy-egy személy feltételezett bűncselekményei miatt. Az intézkedések egy része a romákról szóló sztereotípiákra épül és olyan kiszolgáltatott csoportokat céloz, mint a segélyből élők, a kiskorú anyák és a büntetett előéletűek. A kritikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy a segélyekre vonatkozó szabályozások átírása sokszor ártatlanokat bánt, hisz a gyermekek után járó juttatás például a gyermek joga, nem pedig a szülőé. A törvényt sokan rasszista intézkedésnek látják, ami egy teljes kisebbséget kezel biztonsági fenyegetésként.
A baloldali pártok koalíciója bojkottálta a parlamenti ülést, az új törvényt elnyomónak titulálta. Ezzel szemben, a szlovén Mediana piac- és médiakutató intézet felmérése szerint a lakosság több mint 60 százaléka támogatja az új intézkedéseket. Šutar meggyilkolására a kormánypárton belül is erős reakciók érkeztek, lemondott Boštjan Poklukar belügyminiszter, valamint az igazságügyi miniszter, Andreja Katič, vállalva a felelősséget az ügyben a hatóságok tétlenségéért. Orbán Viktor szövetségese, a jobboldali populista ellenzéki vezető és volt miniszterelnök, Janez Janša politikai tőkét próbál kovácsolni az ügyből. Golob miniszterelnököt felszólította, hogy kövesse miniszterei példáját és azonnali hatállyal mondjon le, szerinte a „balos” kormány eddig a bűnözőket védte az ártatlanokkal szemben.
A szlovén társadalom is hevesen reagált a történtekre. Több tüntetést is tartottak, a legnagyobbat október 28-án, több ezer résztvevővel a gyilkosság helyszínén, Novo Mestóban, ahol a tömegben romák kirekesztésére buzdító szórólapokat osztogattak. Eközben van olyan szlovén cigány közösség, ahol annyira tartanak a többségi társadalom haragjától, hogy gyermekeiket nem merik beengedni az iskolába és sokan nem mernek Novo Mestóba vagy közelébe menni.
A Šutar-ügy és annak parlamenti szintű kezelése erősen kihathat a márciusi szlovén országgyűlési választásokra, ahol Golob pártja könnyen elveszítheti hatalmát a jobboldali-nacionalista, Janez Janša volt miniszterelnök vezette Szlovén Demokrata Párttal szemben. (Guardian, European Rights Roma Center)