1878. február 1-jén Budapesten született Guttmann Arnold néven egy szegény zsidó család legidősebb gyermekeként. Már négyévesen megtanulta az úszás alapjait a Dunán, a Scholz-uszodában. Tizenhárom éves volt, amikor apja a Dunába fulladt, de ez nem tántorította el az úszástól.
A fővárosban horgonyzó matrózoktól tanulta el a váltott karú úszást, ami a korszakban elterjedt mell- és oldalúszóütemnél lényegesen hatékonyabb volt. Versenyzői pályafutását 1894-ben kezdte a Magyar Úszó Egyesületben.
Alfréd Hajós (1878-1955) was an universal people, the first sportstar!
– football player (2x cham. with BTC, 1901, 1902)
– swimmer (2x olympic cham, 1896)
– athlete (national sprinter cham.)
– architect (famous buildings)
– national football team coach
– referee
– journalist pic.twitter.com/ZJWpHjRXXp
— A FutballKutató (@FootballExplor) January 22, 2019
Hajós a magyar tempót választotta
A Markó utcai főreálgimnázium elvégzése után, a Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1899-ben. Egyetemi évei alatt is aktívan sportolt, tornázott és futott is.
Egy évvel később, egyetlen úszóként került be az első magyar olimpiai keretbe, amely mindössze hét versenyzőből állt. Az athéni játékokra hazai versenymedence híján a Rudas fürdő 27-28 fokos vízében edzett.
Arcanum Újságok Sport-Világ, 1896. április 12.
1896-ban az első újkori olimpián 100 és 1200 méteren is diadalmaskodott, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. Az úszóversenyeket április 11-én Pireuszban, a Zea-öböl 10-12 fokos, erősen hullámzó vizében rendezték.
Az úszás stílusa nem volt szabályozva, míg a többi nemzet mellben úszott, Hajós a magyar tempónak nevezett úszóstílust választotta, ami a matrózoktól tanult technika továbbfejlesztett, a karmozgás lábütemmel kiegészített változata volt, gyakorlatilag megegyezett a mai gyorsúszással.
Győztem! Győztem!
A 100 méteres verseny rajthelyéhez, az öböl közepén kifeszített kötélhez gőzhajóval szállították versenyzőket. A startpisztoly eldördülését követően elsőként Hajós érte el a célt jelző kötelet 1:22,2 perces idővel.
Alfréd Hajós (1878-1955) was an universal people, the first sportstar!
– football player (2x cham. with BTC, 1901, 1902)
– swimmer (2x olympic cham, 1896)
– athlete (national sprinter cham.)
– architect (famous buildings)
– national football team coach
– referee
– journalist pic.twitter.com/ZJWpHjRXXp
— A FutballKutató (@FootballExplor) January 22, 2019
„Pisztolylövés jelezte az indulást, s vadul nekivágtam a tarajos, húsbavágó hideg víznek … Észre sem vettem, hogy a vízben kifeszített kötél horzsolja mellemet, csak úsztam, úsztam… Azt sem tudtam, hányadik helyen vagyok. Még fel sem eszméltem, amikor a mindinkább erősödő moraj és a tömeg zúgása jelezte, hogy a versenyzők célba értek. Egyszerre csak a kiáltásokból „Zito I Hungáriái”, „Éljen Magyarország!” hangjai váltak ki s a versenybíróság hajóján a legmagasabb árbocra lassan felhúzták Stobbe Ferenc bokrétaünnepi zászlaját” – írta az Így lettem olimpiai bajnok című könyvében.
„A zenekar pedig rázendített az osztrák himnuszra. De egyszerre elhallgatott a zene s a hirtelen beállt csendben néhány ember ajkán megszólaltak a magyar himnusz hangjai. Az volt az érzésem, hogy a kis magyar kolónia tagjai inthették le a zenekart s énekelték el nemzeti himnuszunkat.
Győztem!… Győztem!… 1 : 22.2 másodperces időt úszva első lettem az olimpiák történetében az első úszóversenyek során. (Az ókori olimpiai játékokon ugyanis nem rendeztek úszóversenyeket.)
A magyar delfin
Hajós 500 méteren is indult volna, de nem ért oda időben a kezdésre, így volt ideje rápihenni az 1200 méteres versenyre. A hajófedélzetről induló mezőnyre hatvan métert vert rá úgy, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt a dermesztő hideg vízben, végül 18:22,1 perces idővel győzött.
Arcanum Újságok Képes Sport, 1955. május 10.
A közönség ünnepelte, másnap a görög lapok már, mint a „magyar delfint” emlegették. A király a zárófogadáson megkérdezte tőle: „Hol tanult meg ilyen jól úszni?” Mire nagy derültséget keltve azt válaszolta: „A vízben.”
1896-ban ismét megnyerte Bécsben a nem hivatalos úszó Európa-bajnokságot, majd 19 évesen befejezte úszópályafutását. Áttért a tornára és atlétaként is sikereket ért el.
Futballtól az építészetig
Később labdarúgó lett, klubja, a Budapesti Torna Club (BTC) színeiben 1897-ben játszott a Millenáris pályán az első magyarországi labdarúgó-mérkőzésen, majd az első nemzetközi meccsen is. A BTC-vel 1901-ben és rá egy évre magyar bajnoki címet is szerzett, s 1902-ben az első magyar labdarúgó-válogatottnak ő volt a csapatkapitánya. 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól.
Építészeti munkássága is jelentős. Alkotásai az eklektikától, illetve a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig igen változatosak. Az egyetem elvégzése után előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott. 1907-től Villányi Jánossal közösen önálló építészeti irodát tartott fenn.
Első jelentős megrendelésük a Magyarországi Református Egyház zsinati székházának megtervezése volt, majd az 1915-ben átadott debreceni Aranybika Szálló tette építészként is országosan ismertté Hajós nevét.
Olimpiai ezüst a művészeti versenyeken
A két világháború között már önálló építészirodát vezetve főleg sportcélú létesítmények tervezésével foglalkozott. Elsőként az 1922-ben átadott, UTE számára tervezett stadionja valósult meg a Megyeri úton. Ez volt az első magyar létesítmény, amely a stadion nevet kapta, és az első ilyen, amely vasbetonból készült.
1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített „Ideális stadion” című terve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban, úgy, hogy az aranyérmet nem ítélték oda.
A zsidótörvények hatálya alól sokáig felmentették, de a nyilas uralom idején neki is bujkálnia kellett. 1945 után irodáját nem nyithatta újra, de ő vezette a Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait, még a sztahanovista kitüntetést is megkapta.
Utolsó épülete a kelenföldi művelődési ház volt 1955-ben.
Igazi híresség
Hajós Alfréd 77 évesen halt meg Budapesten, sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található. Nevét iskolák, utcák, emléktáblák, emlékművek őrzik.
1966-ben az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott.
2013-ban posztumusz beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába. Tárgyi és szellemi hagyatékának ápolására 2002-ben létrehozták a Hajós Alfréd Társaságot. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2024-ben megalapította a BME Hajós Alfréd-díjat az év legjobb hallgató-sportolójának.
Forrás: Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma
The post Az osztrák himnuszt kezdték el játszani első olimpiai bajnokunknak – 70 éve halt meg Hajós Alfréd first appeared on 24.hu.