A Kúria döntése szerint nem jár eredményességi jutalom a sportolóknak a 2022-es világjátékokon szerzett érmek, helyezések után, írja a Telex.
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Jakabos Zsuzsának és társainak adott igazat abban, hogy jár nekik állami jutalom a 2022-es Világjátékokon való részvételük miatt. Az alabamai Birminghamben rendezett versenyen Magyarország 11 aranyéremmel a hatodik helyen végzett, a sportért felelős minisztérium szerint azonban ezért a teljesítményért nem járt volna a sportolóknak a rendeletben meghatározott jutalom. A bíróság 119,5 millió forint és a kamatok kifizetésére kötelezte az államot, a döntést júniusban támadta meg a Kúrián a Honvédelmi Minisztérium, ahová a sportállamtitkárság tartozik.
A jogvita legfontosabb része az volt, hogy egy köztestület, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) elnökségi döntése felülírhat-e egy kormányrendeletet. A vonatkozó kormányrendelet alapján az állam a Világjátékokon is honorálja az 1–8. helyen végző sportolókat. Az NVESZ viszont azzal érvelt, hogy a kvalifikációs szakaszban az előírtnál kevesebb nemzet versenyzője állt rajthoz, mint kellett volna. A bíróság először a szövetségnek adott igazat, másodfokon azonban ezt az állítást megcáfolták. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a versenyzők megfelelő számban álltak rajthoz, érdemi verseny alakult ki nemcsak a helyszínen, hanem már a selejtezőkben is, így joggal kérik a pénzüket a versenyzők, név szerint Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna. A Kúria viszont úgy döntött, hogy az első fokon eljáró bíróság ítéletét hagyja helyben. A sportolókat képviselő ügyvéd, Bognár Viktor a lapnak azt mondta, sokkolta az ítélet és a szóbeli indoklása is, ami szerint „a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető”. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal”. Azt mondta, akkor lehet eldönteni, hogy tesznek-e még bármilyen jogi lépést, ha kézhez kapják az írásos indoklást.