A gazdag országok elvesztették lelkesedésüket az éghajlati válság elleni küzdelem iránt, míg Kína rohamosan halad előre a tiszta energiát termelő és felhasználó berendezések gyártásában és használatában – jelentette ki az ENSZ éghajlat-tárgyalások elnöke. André Corrêa do Lago, a hétfőn kezdődő Cop30 brazil diplomata vezetője szerint több országnak kellene követnie Kína példáját, ahelyett, hogy panaszkodnának, hogy versenyképességükben lemaradnak.
„A globális észak lelkesedésének csökkenése teszi láthatóvá, hogy a globális dél halad előre” – mondta Corrêa do Lago újságíróknak Belémben, az amazóniai esőerdőben fekvő városban, ahol a kéthetes konferencia zajlik. „Ez nem csak ebben az évben van így, évek óta így van, de eddig nem kapott olyan nyilvánosságot, mint most.”
Kiemelte az üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátóját, Kínát, amely egyben a legnagyobb alacsony széndioxid-kibocsátású energiatermelő és -fogyasztó is immár. „Kína olyan megoldásokat kínál, amelyek mindenki számára előnyösek. A napelemek olcsóbbak, és annyira versenyképesek [a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest], hogy ma már mindenhol megtalálhatók. Ha az éghajlatváltozásra gondolunk, ez jó dolog.”
194 ország miniszterei és magas rangú tisztviselői a Cop30-on olyan terveket igyekeznek kidolgozni, amelyekkel a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedés határértékén belül, vagy ahhoz a lehető legközelebb maradnak. A célok között szerepel a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése, illetve a szegényebb országok kárpótlása emiatt. A napirend legfontosabb pontjai az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzeti tervek lesznek, amelyek a jelenlegi trendek alapján 2,5 °C-os hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének.
A brazil házigazdák a „megvalósításra” koncentrálnak, vagyis a már aláírt kötelezettségvállalások gyakorlatba ültetésére, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 2030-ig történő megháromszorozása és az energiahatékonyság megkétszerezése.
A konferencia kezdetén a Guardian arról írt, hogy egy kulcsfontosságú éghajlati kötelezettségvállalás máris erősen billeg. A 2021-es COP26-on az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok közös kötelezettségvállalást fogadtak el, amely szerint 2030-ig 30 százalékkal csökkentik a metánkibocsátást. Ehhez a kezdeményezéshez aztán körülbelül 159 ország csatlakozott.
A Kayrros elemző cég adatai szerint azonban néhány fő aláíró ország kibocsátása nőtt, ami valószínűleg tovább emeli a globális hőmérsékletet. A hat legnagyobb aláíró ország – az Egyesült Államok, Ausztrália, Kuvait, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Irak – kibocsátása együttesen jelenleg 8,5 százalékkal haladja meg a 2020-as szintet. Kuvait és Ausztrália előrelépést tett, de az Egyesült Államok olaj- és gázipari tevékenységéből származó kibocsátása 18 százalékkal nőtt.