A Német Sporthírességek Csarnokának kezdeményezői már közel 20 évvel ezelőtt, az alapításkor tisztában voltak vele, hogy nem lesz könnyű dolguk, hiszen hogyan lehet súrlódások nélkül létrehozni a német sporthősöknek egy platformot, amikor a német sportot az elmúlt száz évben két diktatúra is formálta? Először a Harmadik Birodalomban, később az NDK.
Hans Wilhelm Gäb, a Német Sportsegély Alapítvány akkori felügyelőbizottságának elnöke a projektet Németország történelme miatt különleges kihívásnak nevezte.
2006-ban avatták be az első 40 sportolót, többségüket posztumusz – 29-en a náci korszak előtt, alatt vagy röviddel utána érték el kiemelkedő sportteljesítményeiket. Köztük volt Max Schmeling bokszoló, Cilly Aussem, az első német wimbledoni teniszbajnok és Sepp Herberger, a birodalmi Németország, majd az NSZK futballkapitánya.
General Photographic Agency / Getty Images Cilly Aussem
Gäb akkoriban azt mondta, hogy minden egyes kitüntetett feddhetetlenségét ellenőrizték.
Professzorok vizsgálódtak
Tavaly nagy port kavart Armin Jäger sporttörténész, aki kijelentette, hogy bár jól hangzik a Német Sporthírességek Csarnoka kifejezés, és valóban csodálatos, világklasszis sportolók nyertek oda bebocsátást a sikereik által, de a 131 fős névjegyzékben számos olyan személy található, aki nem biztos, hogy megérdemli helyét a legnagyobbak között.
Jäger szerint a korábban feltételezett öt tag mellett tíz másik is az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt), a náci párt tagja volt. A Hírességek Csarnokának három tulajdonosa – a Német Sportsegély Alapítvány, Német Olimpiai és Sportszövetség, illetve a Német Sportújságírók Szövetsége – megdöbbenve olvasta Jäger beszámolóját.
Megbízták Erik Eggers sporttörténészt, hogy nézze át az általa azonosított személyek NSDAP-múltját, illetve denacifikációs (a nácik hivatalos pozíciókból való eltávolításával kapcsolatos) aktáit.
The post „Nehéz a Hírességek Csarnokát a Szégyen Csarnokává alakítani” – Németország nem tagadja meg a sportolók náci múltját first appeared on 24.hu.