A művészetet a kutatók sokáig a modern ember sajátosságának vélték, ám egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy más faj, a neandervölgyi ember is képes volt művészileg kifejezni magát. Paul Pettitt, a Durhami Egyetem munkatársa a The Conversation felületén járja körbe ezt a témát.
Érdekes módon az egykori rokonaink által hátrahagyott barlangrajzok mind nonfiguratívak, a jól beazonosítható állatokat, emberi alakokat ábrázoló műalkotások – egyelőre legalábbis – mind a Homo sapienshez köthetőek. A neandervölgyiek kéz- és ujjlenyomatokkal, geometriai jelekkel dolgoztak, de ékszereket is létrehoztak.
A populáció nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsia nyugati részén, és 40 ezer évvel ezelőtt tűnt el. A vonal ugyan megszűnt, ám genetikai örökségének egy része ma is tetten érhető egyes népcsoportokban.
Napjainkban több, a neandervölgyi művészetről árulkodó lelőhely is ismert:
három spanyolországi barlangban – La Pasiegában, Maltraviesóban és Ardalesben –pigmenteket használva lineáris jeleket, geometriai alakzatokat, valamint kézlenyomatokat hoztak létre;
a franciaországi Loire-völgyben található La Roche Cotard-i-barlangban ujjal húzott vonalakat és nonfiguratív alakzatokat hagytak hátra;
a délnyugat-franciaországi Bruniqueli-barlang mélyén pedig hasonló hosszúságú darabokra törtek le a cseppköveket, és azokból egy nagy ovális falat építettek, amelynek tetején tüzet gyújtottak. Ez nem menedékhely volt, hanem elvont gondolkodásra utal.
Pettitt úgy véli, idővel további bizonyítékok is előkerülhetnek, a kutatásokat viszont nagyban nehezíti, hogy nem egyszerű a paleolit barlangi művészet datálása, sok a szakmai vita.
A datálás nehézsége
A szakértő szerint a valódi kor meghatározásához három feltétel legalább egyikének teljesülnie kell, az első a széntartalmú pigment jelenléte, hiszen azt szénizotópos datálása alá lehet vetni. Csakhogy a fekete festékanyagok gyakran ásványi anyagokból származnak, a szén pedig nem feltétlenül az adott rajz idejével egyszerre keletkezett.
A második lehetőség a műalkotáson lévő cseppkövek vizsgálata: ha ezek ránőnek a rajzra, akkor minden bizonnyal fiatalabbak magánál az ábránál. Az anyagban lévő tóriumizotópok elemzéséből következtetni tudnak a formáció korára, ez viszont csak a barlangrajz lehető legkésőbbi keletkezési idejét tudja megmutatni.
Pettitt kollégáival a három spanyolországi helyszín esetében ezt a technikát alkalmazta, így derült ki, hogy az alkotások legalább 64 ezer évesek, de valószínűleg sokkal korábbiak. Ez azt jelenti, hogy az ábrák legalább 22 ezer évvel megelőzik a legkorábbi ismert, a modern emberek által az Ibériai-félszigeten készített barlangrajzokat.
A harmadik feltétel üledékekhez köthető. A La Roche Cotard-i-barlang falait borító puha iszapba ujjakkal húztak kanyargós, gondosan kialakított vonalakat, az itteni üledék elemzése alapján ezek legkésőbb 54 ezer éve, jóval a Homo sapiens megérkezése előtt készültek.
GUILLAUME SOUVANT / AFP Ujjnyomok a La Roche Cotard-i-barlangban.
„Még a legelkötelezettebb szkeptikusoknak is el kell ismerniük, hogy ezek az adatok egyértelműen bizonyítják a mély barlangokban végzett művészi tevékenységeket, amelyeket csak neandervölgyi emberek végezhettek” – írja Pettitt. A kutató szerint a művészet azt sugallja, hogy a neandervölgyiek bevonódtak a képzeletbeli világba.
A 24.hu a közelmúltban cikksorozatban mutatta be evolúciónk történetét. A Honnan jöttünk? sorozat részei alább érhetők el:
Tévedés, hogy az ember fejlettebb a csimpánznál;
Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített;
Ők voltak az első emberek a Földön;
Így lett az ember az állatok királya;
Mi történt az emberrel, aki előttünk járt a Földön?;
Máig megoldatlan a csillagember rejtélye;
Így haltak ki az emberi faj legközelebbi rokonai;
Hobbitok és sárkányemberek élhettek egykor Ázsiában;
Így lettünk az utolsó emberek a Földön.
The post Nem fajunk készítette az első barlangrajzokat first appeared on 24.hu.