Féléves kihagyással, az utolsó vádlottat meghallgató, úgynevezett előkészítő üléssel folytatódott szerdán a dr. K. T. és 53 vádlott társa ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt még tavaly októberben indult büntetőeljárás.
(A perről röviden: a vádirat szerint az 54 vádlott, közigazgatási és piaci szereplők, köztük állami cégvezető és volt helyettes államtitkár, öt éven át több mint száz uniós pályázatot és 25 milliárd forintot érintő korrupciós cselekményeket követtek el, a persorozatról írt cikkeink itt olvashatók.)
A mai tárgyaláson az LIII. rendű vádlott, akinek pénzmosás miatt kellett bíróság elé állnia, nem ismerte el a bűnösségét, így akárcsak a büntetőeljárás legtöbb vádlottjának ügye, az övé is tárgyaláson dől majd el (ha az előkészítő ülésen beismert volna, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor az ügyészség egy úgynevezett mértékes indítványa alapján ítélik el, az ő esetében ez 2 év szabadságvesztés lett volna 5 évre felfüggesztve). A pert tárgyaló Budapest Környéki Törvényszék bírája, dr. Oláh Gaszton azt mondta, hogy legkorábban „2026 nyara környékén vagy II. félévében indulhat be a tárgyalássorozat”.
Új és még újabb ügyvéd a fővádlottnak
A szerdai előkészítő ülésen – amit a most bíróság elé állt vádlottra tekintettel annak lakhelyén, Kecskeméten tartottak meg – Oláh Gaszton ismertette, hogy milyen jelentősebb fejleményei voltak az ügynek az előző, áprilisi tárgyalási nap óta. A legfontosabbak az I. rendű vádlotthoz kötődnek, akit 10 év letöltendőre és 314 millió forintnyi vagyonelkobzásra ítélne az ügyészség: K. kérésére a bíróság felmentette az eddigi kirendelt védőjét, dr. Zilahy Gábort. Majd a következő, az ügyvédi kamara által kijelölt védőt is, ő ugyanis, ahogy Oláh Gaszton fogalmazott, „kézzel-lábbal tiltakozott” a kirendelés ellen. Ezután a kamara kirendelt egy harmadik védőt a korábban több ülésről kivezetett K. számára – aki egyébként időközben megfellebbezte az eredeti védője általa kért felmentését annak indoklását kifogásolva.
A dolgok mostani állása szerint az a dr. Vincze Tamás lesz K. T. kirendelt védője, akinek a neve a Fenyő-gyilkosság idején a II. rendű vádlott, Portik Tamás védőjeként lett ismert. Előbb, 2023 elején megbízott ügyvédje volt, de ősszel kirúgta, majd miután az utódját is kirúgta, 2024 januárjában már kirendelt védőként tért vissza a perbe. Ám azon a 2024. január 30-i tárgyaláson, amelyen egyébként Portik fia kávéval öntötte le az eljáró bírót – az ügyészség szerint ez az akció is épp úgy időhúzást szolgálta, mint Portik folyamatos védőcserélgetései –, mindketten úgy nyilatkoztak, hogy Vincze nem képviselheti Portikot „bizalomvesztés” és „komoly érdekellentét” miatt. Majd miután a bíró elutasította a kirendelés elleni tiltakozást, Vincze végül nem mondta el Portik védőbeszédét. A K. T. védelmére kirendelés ellen egyelőre nem tiltakozott, bár ez a döntés még friss, hiszen az előző kirendelt védőt, aki mint Oláh Gaszton elmondta, már a kijelölése napján bejelentette tiltakozását, csak november 3-án mentették fel K. képviselete alól.
Szintén a per fővádlottjához kapcsolódó fejleménye a pernek, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében idén október 30-a óta nem kell hordania az elektronikus nyomkövetőt, aminek viselésére még 2023 elején kötelezték. Emellett már nemcsak a fővárosban és Pest megyében mozoghat szabadon – a mozgását erre a két területre korlátozó bűnügyi felügyelet 2024 februárja óta volt hatályban –, hanem az egész országban, de hetente kétszer meg kell jelennie a IV. kerületi rendőrkapitányságon. A bíróság a vádlott megromlott egészségi állapotára tekintettel látta indokoltnak az enyhítést.
A szerdai ülésen Oláh Gaszton arról is beszámolt, hogy az általa még tavaly ősszel becsületsértés és rágalmazás miatt tett feljelentés nyomán K.-t első fokon elítélték rágalmazásért. A per fővádlottja egyébként idén áprilisban, amikor az ő előkészítő ülése volt – amelyen természetesen nem ismerte el a bűnösségét – szintén tett olyan kijelentéseket, amelyek miatt a bíró figyelmeztette, hogy ismét feljelenthetné.
Több ítélet is jogerős lett
A legutóbbi, áprilisban tartott ülés óta az ügy több, a bűnösségét korábban beismerő, és így elítélt vádlott ügye is lezárult jogerősen – ismertetett az üggyel kapcsolatos további fejleményeket Oláh Gaszton. A volt minisztériumi dolgozók, a III. rendű vádlottként elítélt volt PM-osztályvezető Cs. P., valamint az V. rendű vádlottként elítélt R. L. vagyonelkobzására vonatkozó első fokú ítéletet enyhítették, míg a IV. rendű vádlottként elítélt M. P., szintén volt pénzügyminisztériumi osztályvezetőnek a börtönbüntetését is mérsékelték, 5-ről 4 évre csökkentve azt.
A másodfokon eljáró bíróság emellett felülírta a per kulcsfigurájának, a XVIII. rendű vádlottként vádalkuval elítélt H. A.-nak a 190 milliós vagyonelkobzásáról szóló első fokú döntést. Habár kiderült, hogy H.-nak sokkal nagyobb vagyona van, mint amit bevallott, a Fővárosi Ítélőtábla végül úgy döntött, hogy az nem bűnös vagyon, hanem legális munka ellenértéke, így megtarthatja a pénzt.
Mi is ez az egész?
A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy „több minisztériumban is lecsaptak” olyanokra, „akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el”, de a lap szerint csak „alacsony rangú bürokraták (…) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet”.
Néhány nappal később aztán kiderült, hogy miniszterelnökségi főosztályvezető, pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár és osztályvezetők, valamint egy állami cég vezetője is érintett az ügyben, és hogy „kis hálózat” helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. A vádirat végül mintegy 400 oldalas lett, és bár az iratanyag már 2024 februárjában bekerült a bíróságra, mostanáig csak az úgynevezett előkészítő üléseket zárták le.
Az előkészítő üléseken a főbb vádlottak közül a III., a IV., a IX., továbbá az V. és VIII. rendűek – előbbi három korábban minisztériumi osztályvezető volt – beismerték a bűnösségüket. Az I. és II. rendű vádlott, továbbá az ügy két közszereplő vádlottja, a XI. rendű Karsai Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes és a XII. rendű Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter bizalmasa, tagadták a bűnösségüket.