A televíziók piaca nagyjából úgy működik, hogy a gyártók a minden év januárjában megrendezett CES kütyüexpón jelentik be a legújabb készülékeiket, ezek a tavasz végén, illetve a nyár folyamán kereskedelmi forgalomba kerülnek, nem sokkal korábban pedig megjelennek a különböző értékelések influenszerektől, szaklapoktól, tech oldalaktól, majd idővel átlag felhasználóktól is. A nagy gyártók számára persze az a fontos, hogy melyik aktuális készülék kapja meg a tévék királya (King of TV) címet a New York-i Value Electronics által immár 21 évre megrendezett eseményen.
A King of TV zsűrije többek között független ipari szakértőkből, filmőrültekből és tévés megszállottakból áll össze, és a résztvevők több órás, mérésekkel és referenciákkal összevetett vaktesztetket követően hirdetik ki, hogy az adott évben melyik nevezett televízó képminősége olyan, hogy megkaphassa a tévék királya titulust.
Az esemény idén az OLED kijelzős tévékre fókuszált, konkrétan a Sony Bravia 8 II, a Samsung S95F, a Panasonic Z95B és az LG G5 szállt harcba, mindegyik modellt a saját gyártója küldte a megérettetésre, amely teljesen nyitott, tehát bármelyik cég benevezheti a saját termékét, hogy azt összevessék a konkurensekkel.
A 2025-ös tévék királya
A szakértők az összes készüléknél megvizsgálták az SDR (Standard Dynamic Range – normál dinamikatartomány) és HDR (High Dynamic Range – nagy dinamikatartomány) teljesítményt, illetve pontozással értékelték a színhűséget, a kontrasztot, a fényességleképezés pontosságát (EOTF), a képfeldolgozás minőségét, illetve a világos szobában biztosított képminőséget. A zsűri értékeléseinek összevetését követően idén végül a K65XR80M2 kódnevű Sony Bravia 8 II lett a tévék királya, a második helyen a Samsung S95F végzett, mögötte a Panasonic Z95B-vel és az LG G5-tel.
A Sony Bravia 8 II egy 4K felbontásra képes, Google TV operációs rendszerrel felszerelt okostévé, amiben egy LG gyártotta kvantumpontos, tehát QD-OLED panel kapott helyet, amit a Sony saját fejlesztésű Cognitive XR processzora hajt meg.
A készülék egyik legnagyobb erénye a kiemelkedően magas fényerő, aminek a csúcs értéke a 3500 nitet is elérheti. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kijelző kiégeti az ember szemét, a fenti számnak a HDR, tehát a magas dinamikatartomány esetén van értelme, hiszen az ilyen tartalmak esetében a Sony tévéje átlagon felüli részletesség megjelenítésére képes, miközben a kijelző az sRGB színtér 185 százalékának lefedésére képes, méghozzá 100 százalékos pontossággal. Utóbbi egészen csodálatos, természetes színeket eredményez, és emellett az egyenként vezérelhető, akár ki is kapcsolható organikus diódáknak hála adott a végtelen kontraszt, illetve a tökéletes feketék megjelenítésének képessége is, ami tényleg szemkápráztató képminőséget eredményez – főleg, ha megfelelő forrásból (pl. Blu-Ray lemezről) nézünk filmeket.
Sony
Blu-ray minőségű streamelés?
Manapság persze a streaming számít mainstremnek (annak ellenére is, hogy egyre többen fordulnak vissza a fizikai adathaordozók irányába), a Sonynak ugyanakkor erre is van válasza, méghozzá a Bravia Core nevű szolgáltatás képében, ami a cég saját filmkölcsönzős online platformja. Ez természetesen a Sony Bravia 8 II-n is elérhető, és a Sony Pictures filmstúdió több száz tételes katalógusa érhető el általa.
Amiben ez a szolgáltatás eltér a konkurensektől, hogy megfelelő internetkapcsolat birtokában itt a Netflix és az HBO Max esetében tapasztalhatónál akár négyszer nagyobb sávszélességgel (60-80 megabit) lehet streamelni az elérhető tartalmakat, ami olyan minőséget eredményez, mintha Blu-Rayről játszanánk le filmeket. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy az elérhető tartalmak nagy része fizetős, ugyanakkor tévévásárláskor a felhasználó tokeneket kap, amelyek beválthatók kölcsönzésre.
hiszen megkapta az Acoustic Surface Audio+ technológiát, aminek az a lényege, hogy a készülék a kijelző rezegtetésével hozza létre a hangokat, méghozzá egész jó minőségben, azoknak még némi térhatást is kölcsönözve. Bár a japánok megoldása kétségtelenül egyedi, de egy hagyományos hangszórókból álló rendszert egyelőre nem képes kiváltani, így a hangzás terén is normális házimozi élmény eléréséhez muszáj valamilyen többcsatornás rendszert csatlakoztatni.
Ami a többi technikai paramétert illeti, a készülék 55 és 65 hüvelykes méretben érhető el, a képfrissítés maximuma 120 Hz, a hátlapon pedig összesen négy HDMI-csatlakozót találunk, amiből kettő darab 2.1-es szabványú (tehát ezeken keresztül érhető el a 4K@120 teljesítmény). A készülék támogatja a HDMI VRR, a FreeSync, a G-Sync és az ALLM technológiákat, így videójátékra is alkalmas, és ennek megfelelően saját gaming mode-dal is rendelkezik. Nem hiányzik továbbá a Studio Calibrated képmód (ami minden esetben az alkotók által megálmodott képi világot adja vissza), illetve megkapjuk a Dolby Vision / Atmos, HDR10, HLG, IMAX Enhanced és DTS:X támogatást is.
Mindezt persze meg is kell fizetni: a Sony Bravia 8 II ára 55-ös méretben nagyjából 700 ezer forintról indul – viszont ezért a pénzért legalább a tévék királyát adják.
The post Ezt tudja a tévé, amit 2025 királyának választottak first appeared on 24.hu.