Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lett a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.
Hankó Balázs a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett sajtótájékoztatón azt mondta, az MNMKK korábbi elnöke, Demeter Szilárd „a stratégiát elkészítette, így tehát rá miniszterelnöki biztosként immár a teljes kultúra határokon átívelő, nemzetünket erősítő feladata vár”. (Demeter Szilárd valójában megbukott, erről itt írtunk.)
Hankó szerint Zsigmond elvállalta azt a feladatot, hogy ennek a stratégiának a mindennapok során történő megvalósításában részt vesz. A miniszter azt mondta, az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Múzeum a rendszerváltást követő legmagasabb látogatószámot érte el 670 ezer látogatóval.
Arról is beszélt, hogy nagy terveik vannak a következő években 800 milliárd forintnyi kulturális fejlesztéssel a Kárpát-medencében: stratégia tartalmaz többek közt állománymegőrzést, felújítást, digitalizációt, a Nemzeti Múzeum beemelését a világ legjobb 100 múzeuma közé és egy január 22-én, a magyar kultúra napján induló Attila-kiállítás megrendezését is.
A miniszter szerint a stratégiának része még többek között a Természettudományi Múzeum erőteljesebb nyitása a természettudományok, a családok irányába és a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi stratégiájának erősítése.
Zsigmond Gábor a további feladatairól azt mondta, nagyon fontosnak tartja a fiatalokkal való együttműködést, ezért közös képzésekről és tartalomfejlesztésről egyeztetnek többek között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel. Az MNMKK készül a mohácsi csata 500. évfordulójára, ami „a nemzeti identitásunk szempontjából egy meghatározó esemény vol” – mondta. Zsigmond úgy összegzett, hogy: „A legfontosabb alap, amire építünk, az a több mint 220 éves közgyűjteményi magyar gondolkodás, ami megadja számunkra a mindennapokban és az előttünk álló döntésekben is a mércét.”
Zsigmond Gábor könyvei közül néhányról korábban mi is megemlékeztünk, az első egy olyan belvárosi palotát mutatott be, amit Tiborcz István cége újított fel, a második a magyar hajózással és a MAHART-székház történetével foglalkozott, a harmadik pedig szintén egy történelmi épületet tett meg fő témájának, történetesen olyat, amit Tiborcz István szerzett meg. A három kötetben az épületek bemutatása mellett közös pont az is, hogy Zsigmond Gábor mellett társszerzőjük volt Tiborcz.
A Nemzeti Múzeum tavalyi közleménye szerint Zsigmond Gábor nevéhez fűződik többek között a Horthy Miklós által egykor használt Turán vasúti szalonkocsi hazahozatala és restaurálási munkáinak megkezdése, emellett az új Közlekedési Múzeum nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásában szakmai vezetőként vett részt (erről egyébként Vitézy Dáviddal, a múzeum akkori főigazgatójával írt közösen cikket, még főigazgató-helyettesként). (via MTI)