Az újonnan épülő egészségügyi ökoszisztémában orvosok, kutatók jogászok, programozók, egészségközgazdászok, adattudósok, fordítók, dolgoznak együtt azért, hogy jobbá, biztonságosabbá és minél hosszabbá tegyék az életünket. Magyarországon számos példa mutatja, hogy a hazai egészségügyi rendszer képes csatlakozni a nemzetközi élmezőnyhöz.
Világszerte egymás után születnek a stratégiai együttműködések az ellátórendszer, az egészségipar szereplői és a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat kínáló cégek között, azért, hogy hatékonyabb legyen a megelőzés vagy a gyógyítás folyamata. Ez azonban új kihívásokat is jelent. A nemzetközi szervezetek, így a WHO, vagy akár az Európai Unió is gőzerővel dolgozik azon, hogy az egészségügyben használt mesterséges intelligencia megoldások irányelveit kidolgozza, és ne csak a különböző szektorok közötti kooperációt, hanem a globális együttműködést is erősítse.
Ez már csak azért is fontos, mert a mesterséges intelligencia klinikai alkalmazása kockázatos is lehet a torzítások, hallucinációk miatt, amelyek így akár hibás terápiás javaslatokhoz vezethetnek. Éppen ezért a forrás adatok tisztítása, standardizációja, illetve a validáció és lokalizáció (nyelvi, kulturális adaptáció) kulcsfontosságú minden projekt esetében. Ennek egyik eleme az egészségügyi informatikai rendszerekben évtizedek óta gyűlő adatvagyon másodlagos, tehát kutatási, elemzési célú felhasználása. A világszerte egyre növekvő igényt itthon is felismerték.
Az adatok heterogenitása azonban komoly nehézséget jelent, és az is, hogy a nem kutatási célú adatgyűjtés kutatási célú feldolgozása sajátos kihívásokat jelent – hívja fel a figyelmet a folyamatokra Dr. Bagyura Zsolt, a Semmelweis Egyetem Klinikai Adatszolgáltató Intézetének alapítója. Az egyetemi adattárház fejlesztése során éppen ezekre a problémákra keresték a megoldást, és végül egy, a gyakorlatban is aktívan használt, hazai és nemzetközi együttműködésekben is jól vizsgázott rendszer jött létre, amelyről a szakember a 6. Digital Health Summit konferencián is beszámol.
A digitalizáció, a mesterséges intelligencia vezérelte kutatásfejlesztés alapjaiban alakítja át a gyógyszeripari vállalatok működését, azon belül az egészségügyi szakemberekkel való kapcsolattartást is. Az orvoslátogatók a közeli jövőben digitális szakértőkké válnak. Az új módszerek az erőforrások hatékonyabb felhasználását is magukkal hozzák: a többcsatornás, nyomon követhető interakció alapvető elvárás lesz, így a kommunikáció mérhetővé és érdemivé válik, a megfelelő üzenet a megfelelő időben jut el a megfelelő szakemberhez – állítja dr. Deszk Anikó, a Sanofi vezérigazgatója, aki szintén keynote előadó lesz.
A Máltai Szeretetszolgálat 2023-ban indított telemedicinális egészségügyi szolgáltatásokat a felzárkózó településeken. A program célja háziorvosi jellegű ellátás biztosítása olyan falvakban, ahol nincs orvos. A szolgáltatás hibrid modellben működik: a helyszíni egészségügyi asszisztens (mozgó vagy helyi rendelőben) vizsgálatot végez, miközben egy orvos távolról, telemedicina platformon keresztül csatlakozik be valós időben, így alap- és szakellátási feladatok is megoldhatók: például digitális EKG, ultrahang mobil egységekben, laborvizsgálatok, vagy akár telekonzíliumok szakorvosokkal.
A 2023 tavaszán indult programban rövid idő alatt több ezer vizsgálat történt, 2024 közepére pedig már 35 településen működött rendszeres telemedicinás ellátás, és közel 40 000 páciens kapott támogatást ilyen módon. A konferencián Nagy Ferenc, a Szeretetszolgálat egészségügyi területért felelős szakmai vezetője beszél majd a rendszerépítés kezdeti nehézségeiről és mutatja be, hogy az elmúlt időszakban milyen megoldásokat találtak arra, hogy az egészségügyi adatok erőforrásként legyenek képesek működni a hátrányos helyzetű régiókban is.
A 6. Digital Health Summiton az állami és a vállalkozói szféra egyaránt ott lesz. Többek között dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, dr. Rétvári Bence miniszterhelyettes, a BM parlamenti államtitkára és dr. Bidló Judit, a BM egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára is beszámol majd a területet érintő állami fejlesztésekről. A digitális forradalom a kardiológia területén is jelentős fejlődést hozott, így Prof. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának legújabb digitális kardiológiai fejlesztéseit mutatja be, és betekintést nyújt abba is, hogyan alakítják a korszerű adatvezérelt megoldások, a mesterséges intelligencia a távmonitorozás és a kardiológiai betegellátás jövőjét.
A 6. Digital Health Summit résztvevői arra is keresik majd a választ, hogyan lehet a telemedicinát fenntarthatóan beépíteni a mindennapokba. Vajon tényleg lehetséges, hogy a jövő háziorvosát a képernyőn keresztül érjük el? A szakértők a szabályozási, etikai és technológiai kérdések mellett arról is beszélnek, hogy ez milyen új üzleti modelleket hozhat.