Az angol tűzoltóság állatmentési riasztásainak száma öt év alatt több mint negyedével nőtt, miközben az állatvédők szerint az eledel és az állatorvosi ellátás árának megugrása miatt még több házikedvencet rakhatnak utcára – írja a Guardian.
A hivatalos adatok szerint az állatorvosi költségek közel 50 százalékkal nőttek 2020 óta, egy átlagos kutyakonzerv ára pedig 60 pennyről 1,03 fontra nőtt. A Cats Protection szerint a pandémia alatt sokan vállaltak háziállatot, de ez a mostani megélhetési válság közepén olyan nyomást helyez a menhelyekre és a mentőszervezetekre, amely már a tűzoltóság mindennapjaiban is érezhető. A tűzoltók öt év alatt 27 százalékkal több állatmentésre vonultak ki, a kifejezetten házikedvencekkel kapcsolatos riasztások 38 százalékkal nőttek. 2024 júliusa és 2025 júniusa között 3462 ilyen esetet regisztráltak Angliában, több mint harmadukat Londonban, ahol a beavatkozások költsége egy év alatt 686 ezer fontra (több mint 300 millió forint) rúgott. Essex megyében öt év alatt 84 százalékkal ugrottak meg az állatmentési riasztások.
A jelenséget megrázó esetek is illusztrálják: észak‑londoni szemetesben talált kismacskák, vagy a Ladybird nevű terrier, akit gazdája egy falon átdobva hagyott sorsára, és akit a londoni tűzoltók szabadítottak ki a szögesdrótból. A tűzoltóság szerint a beavatkozások nemcsak az állatok életét mentik, hanem a lakosságot is megóvják attól, hogy veszélyes helyzetekben saját erejükből próbálkozzanak a mentéssel.
A jelenség hátterében egyszerre áll az, hogy a covidjárvány alatt megugrott a háziállatok száma (a Pet Food Manufacturers’ Association szerint 3,2 millió brit háztartás vett magához állatot) és az állattartási költségek emelkedése. A PDSA becslése szerint egy macskára élete során akár 11 ezer fontot (majdnem 5 millió forint) kell költeni, és ebben nincsenek benne a váratlan betegségek állatorvosi díjai.
Közben a versenyhatóság vizsgálja a brit állatorvosi piacot, amelynek 60 százalékát hat, főként magántőke‑hátterű nagyvállalat birtokolja: előzetes megállapításuk szerint a nagy láncok átlagosan 16,6 százalékkal drágábban kezelik a pácienseket, mint a független rendelők, és a jelenlegi, egyéni állatorvosokat szabályozó rendszer nem alkalmas a piaci visszásságok kezelésére.