Stephen Miller hivatalosan Trump helyettes kabinetfőnöke, valójában a legnagyobb hatalmú meg nem választott ember Amerikában. Kulcsszerepe volt abban, hogy a bevándorlásellenesség legyen Trump egyik fő témája. Miller az elnök odaadó híve, akiben Trump száz százalékig megbízik, cserébe ő formálhatja a kormányzat stratégiáját. A második Trump-elnökség összes vitatott intézkedése így vagy úgy hozzá köthető, ma már úgy hivatkoznak rá, mint a kormányzat legveszélyesebb emberére.
Kicsivel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt választották meg Donald Trumpot másodszorra is az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. Az eredményt követően már a legtöbb elemzés biztosra vette, hogy ez a második elnökség jóval meredekebbnek ígérkezik, mint az első volt: Trump 2017-ben még egyáltalán nem állt készen a kormányzásra, kevés lojális embere volt, és leginkább a republikánus hátországból toborozta a stábját. Túlnyomó részükkel össze is veszett, mivel nem Trump személyéhez voltak lojálisak, és őket írták le később úgy, mint „a felnőttek a szobában”, akik közbeléptek, ha az elnök valami kiugróan nagy hülyeséget készült tenni.
Trump tanult a leckéből, és most már fegyelmezett, hű beosztottakkal veszi körbe magát, akik zokszó nélkül végrehajtják az utasításait. Az első elnöksége idején működő stábjából nagyon kevesen maradtak, Stephen Miller viszont sokkal meghatározóbb szerepet kapott. Trump egyik korábbi bizalmi embere, Steve Bannon egyenesen „Amerika miniszterelnökének” nevezte Millert, akinek a hivatalos pozíciója a politikai ügyekért és belbiztonságért felelős helyettes kabinetfőnök, valójában viszont az elnököt leszámítva senkinek nincs akkora hatalma, mint neki.
Miller – akit Kevin McCarthy, a képviselőház korábbi elnöke Trump agyának is nevezett – az első elnökség idején még csak egy elnöki tanácsadó volt a sok közül, akinek meg kellett küzdenie a főnöke figyelméért, de így is volt befolyása. Egyrészt Trump beszédírójaként dolgozott, másrészt a legtöbb elemző szerint ő tette a bevándorlásellenes politikát a trumpizmus ideológiai gerincévé. Miller az elveszített elnökválasztást követően is lojális maradt Trumphoz, sőt, még a Capitolium ostroma után is, amikor hirtelen elpárologtak a bukott elnök addigi republikánus támogatói.
A hűsége utóbb jutalmat nyert, és központi alakja lett az új elnökválasztásra készülő Trump stábjának, olyannyira, hogy a mostani elnökség legtöbb kritikát kiváltó, nem egyszer súlyosan antidemokratikus intézkedései mögött mind Miller áll, legyen szó a tömeges deportálásokról, a hadsereg bevetéséről amerikai nagyvárosokban vagy az egyetemek és a Trumppal szemben kritikus média elleni támadásokról.