Az Egyesült Államok mondta le Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett budapesti csúcstalálkozóját, miután Oroszország ukrajnai követeléseket tartalmazó feljegyzést küldött Washingtonnak – írja a Financial Times.
A hónap elején Trump és Putyin telefonon állapodott meg abban, hogy Budapesten tárgyalnak a háború befejezéséről. Néhány nappal később az orosz külügyminisztérium emlékeztetőt küldött Washingtonnak, amiben megismételte korábbi követeléseit, miszerint a konfliktus „gyökereit” kezelnék. A források szerint a dokumentum területi engedményeket, az ukrán hadsereg drasztikus leépítését, valamint garanciát követelt arra, hogy Ukrajna soha nem válhat a NATO tagjává.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezután telefonon egyeztettek, de Rubio szerint Moszkva semmilyen hajlandóságot nem mutatott a tárgyalásokra. Ezt közölte is Trumppal, és végül lemondták a találkozót. Pedig egy héttel korábban úgy tűnt, Trump újra Putyinhoz közeledik, ugyanis nem adott Ukrajnának nagy hatótávolságú Tomahawk-rakétákat. Sőt, a fehér házi találkozón káromkodva sürgette az ukrán elnököt, hogy fogadja el Oroszország feltételeit a háború befejezésére.
Ahogy azt írtuk, sokadszorra is megmutatkoztak a mély, kibékíthetetlen ellentétek a két (és fél) háborúzó fél között: Moszkva, Kijev és az ukránokat támogató nyugati közösség (most vegyük ide a Trump beiktatása óta a nyugati kánonból néha kiéneklő Egyesült Államokat is) nem ugyanazt akarja, nem ugyanolyan intenzitással.
A budapesti csúcstalálkozó lemondása után Trump ismét keményebb hangot ütött meg Moszkvával szemben: szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen, és bírálta Putyint, amiért a béketárgyalások helyett nukleáris fegyvereket tesztel. „Valahányszor Vlagyimirral tárgyalok, jól elbeszélgetünk, de aztán nem jutunk sehova. Egyszerűen nem jutunk sehova” – mondta Trump a szankciók bejelentésekor, hangsúlyozva, hogy azokat gyors visszavonhatják, ha Oroszország leállítja a háborút.