A lehető legrosszabb indulatkeltésnek és visszaélésnek gondolom a politikában és a közéletben, ha valakit – bármely oldalról is – az alapján akarnak megítélni, hogy ki volt az apja, a nagyapja vagy a dédapja
– mondta a 24.hu-nak Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. A 2010 óta politikai elemzőként is tevékenykedő volt SZDSZ-es politikust annak kapcsán kérdeztük, hogy a hétvégén két pártelnök, Toroczkai László (Mi Hazánk) és Magyar Péter (Tisza) között alakult ki személyeskedő vita egymás rokonságáról, majd arról, ki kinek a felmenőit „vérbírózta le”.
Varga Jennifer / 24.hu Horn Gábor
Toroczkai és Magyar sűrűn emlegették egymás rokonait Tutsek Gusztávtól, a kádári megtorlás bírájától Erőss Pálig a polémiában, amelybe becsatlakozott az LMP egykori társelnöke, Schiffer András is.
A 24.hu-nak Horn Gábor felidézte a rendszerváltás óta a magyar nyilvánosságban előkerült, legnagyobb vihart kavaró eseteket, amikor a közéleti szereplők egymás felmenőit keverték bele az aktuális politikai vitáikba. Az „apák és fiúk” kérdésköre először az azonos nevű pamflettel került a közbeszédbe a rendszerváltáskor, Grezsa Ferencnek az 1990-es, első szabad választás két fordulója között megjelent írásában.
Mink András történész a Magyar Narancsban így írt az akkor még MDF-es Csurka István lapjában megjelent pamfletről:
Csurka lapja adott helyet az Apák és fiúk című hírhedt rágalmazó röpiratnak a választás két fordulója között (Magyar Fórum, 1990. március 31.), amely ezt a nyelvezetet és diskurzust új szintre emelte. A minden elemében hazug és rágalmazó irat szerint (melynek szerzője, Grezsa Ferenc pszichiáter volt, aki ezt sokáig tagadta, csak a bíróságon ismerte be másfél évvel később) a liberális párt vezetői »apáik« nyomdokaiba lépve egytől egyig kommunisták voltak, és most is csak álcázzák magukat, ellenzéki múltjuk is szimpla átverés volt csupán.
Horn Gábor úgy véli, hogy az „apák és fiúk” kérdéskörét felvetve Csurkának és Grezsának meghatározó szerepük volt abban, hogy mindez a rendszerváltás óta napjainkig a magyar közélet egyik jellegzetessége maradt. A világ más országaiban ritkán van ilyen tartós hatása a rokonok felemlegetésének, ami Horn szerint azt mutatja, hogy a magyar közvélemény fogékony az efféle hangulatkeltésre.
The post Magyar kontra Toroczkai – a rendszerváltás óta kísért minket az „apák és fiúk” first appeared on 24.hu.