Egy magyar falu megmutatja, hogyan élhetünk tovább és boldogabban: nem mindennapi életmódkísérlet indult a kelet-magyarországi Noszvajon

A kék zónák kutatása Dan Buettner nevéhez fűződik, aki bejárta a világot, hogy feltárja, mi teszi ezeknek a közösségeknek az életmódját különlegessé. Azt találta, hogy a növényi alapú étrend, a mindennapi mozgás, a tudatos életritmus, valamint az erős közösségi kapcsolatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezekben a térségekben – mint Okinawa (Japán), Ikaria (Görögország), Szardínia (Olaszország), Nicoya (Costa Rica) és Loma Linda (Kalifornia) – az emberek nemcsak tovább, hanem jobb minőségben is élnek.

A magyarországi Kék Zóna Projekt célja, hogy megvizsgálja, miként lehet a hosszú és egészséges élet titkát – a kék zónák életmódbeli alapelveit – a hazai közösségek mindennapjaiba átültetni. A kezdeményezés Turcsán Emese, szociológus és közgazdász nevéhez fűződik, aki olyan magyar településeket keresett, ahol a környezeti adottságok és a közösségi összetartás már most is kedveznek a jóllétnek. A programba három falu kapcsolódott be: elsőként a Heves vármegyei Noszvaj, majd Nagyréde, végül a Pest megyei Nagykovácsi.

Bár a projekt csak nemrég indult, Noszvaj életét máris alaposan felforgatta, mi pedig utánajártunk, hogyan válik ez a Bükkalján megbúvó település a hosszú élet hazai mintafalujává.

Miért éppen Noszvaj?

Noszvaj nemcsak a Bükkalja egyik legbájosabb faluja, hanem Magyarország – bizonyítottam – egyik legtisztább levegőjű települése is. A dombokkal ölelt kis falu három oldalról erdőkkel körülvett, így nem csoda, hogy a biológiai sokszínűség is kiugróan magas: itt élnek olyan növény- és állatfajok, valamint mohák, amelyek az ország más részein már rég eltűntek a szennyezett levegő miatt. 

A főként turizmusáról elhíresült, 1800 fős falura fél tucat szálloda és több mint száz vendégház jut. Noszvaj kifejezetten népszerű desztináció a természetjárók, a slow life-rajongók és az autentikus falusi turizmust kedvelők körében. A hely különleges atmoszférája már legendákat is szült! Például sokáig tartotta magát a szóbeszéd, hogy Kádár János is ide járt pihenni, egy eldugott erdei ösvény felől megközelítve a falut, de ma már tudjuk, soha nem járt a településen. Ha Kádár nem is, a Föld túloldalán, Hollywoodban azonban biztosan felfigyeltek rá: a Dűne: Prófécia című sorozat egyik jelenetét éppen itt, a titokzatos noszvaji barlanglakásokban forgatták!

A különleges mikroklíma, a nyugodt élettempó és a falu egyedisége miatt nem is csoda, hogy a Kék Zóna Projekt is elsőként Noszvajt találta meg, a falu vezetése és lakossága pedig egyaránt különös lelkesedésel fogadta a programot.

 – mondja Czinkéné Szűcs Krisztina, Noszvaj kulturális referense, aki a kezdetektől támogatta a falu csatlakozását a programhoz. „Ez egy olyan irány, ami valóban áthathatja a közösség egészét.”

Az út a Kék Zónák felé

A Kék Zóna Projekt indulását egy majdnem egy éves előkészítő fázis előzte meg. A programba közel 150-en jelentkeztek, 21 évesektől 80 felettiekig érkeztek résztvevők. „Különösen az idősebbek nyitottsága volt meglepő, mivel őket általában nehezebb mozdítani, de összességében, akik aktívak más helyi eseményeken, itt is megjelentek, és ez nagyon biztató” – folytatja Krisztina.

A programhoz való csatlakozás feltétele volt, hogy a résztvevők átfogó egészségügyi felmérésen vegyenek részt a kezdetekkor. Az eredmények alapján mindenki egy személyre szabott egészségtervet kapott, amely kiemeli azokat a területeket, ahol érdemes változtatni, és konkrét javaslatokat is ad az egészség megőrzésére és fejlesztésére. A méréseket egy év múlva, a program zárásakor fogják megismételni, hogy kiderüljön: az életmódváltás valóban mérhető javulást hozott-e azoknál, akik aktívan tettek az egészségükért.

A felmérés messze túlmutatott a szokásos alapvizsgálatokon, mint a vérnyomás vagy testsúly, sokkal összetettebb méréseket is végeztek. „Vizsgálták például az oxigénszaturációt, az antioxidáns-szintet, a szívkoherenciát, és egy speciális készülékkel a testösszetételt is, vagyis a testzsír-, izom- és vízarányt. Emellett fizikai, ügyességi és izomerő-felmérések is voltak” – sorolja Krisztina. „A szakemberek minden vizsgálatot kedvesen és részletesen elmagyaráztak, ami – valljuk be – a magyar egészségügyhöz szokott embernek igazi felüdülés volt.”

A felmérések több érdekes, sőt, néhol meglepő eredményt is hoztak. Az oxigénszaturáció értékei kimagaslóan jók voltak (ami Noszvaj levegőjét ismerve talán nem is olyan váratlan), viszont az antioxidáns-szint meglepően alacsonynak bizonyult, még a fiatalabb korosztály körében is. „Ez elsősorban a táplálkozási szokásokkal, például a zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakoriságával függ össze” – magyarázza Krisztina, és hozzáteszi ugyanakkor a szakemberek megmérték a helyben termett zöldségek és gyümölcsök antioxidáns-szintjét is, és az eredmények jóval magasabb értéket mutattak, mint a nagybanin vásárolt termékeké.

Táplálkozás: hús helyett zöldség

A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a túlnyomórészt növényi alapú étrend hozzájárulhat a hosszabb és egészségesebb élethez. De vajon hogyan rezonál mindez egy olyan vidéki településsel, mint Noszvaj? „Szerintem a legtöbb noszvaji háztartásban még mindig a klasszikus, magyaros étkezés zajlik” – mondja Krisztina. „Régen is így volt: voltak húsos és húsmentes napok. Vasárnap húst ettek, hétközben inkább levesek, tészták kerültek az asztalra, és semmi nem ment veszendőbe.” A noszvaji konyhákban mindig is fontos szerepet kaptak a helyi alapanyagok: a bőséges gyümölcstermés, különösen a szilva, amiből aszalvány és lekvár készült, ma is meghatározó. A hagyományos lekvárfőzés szokása máig él, csak épp modernebb formában, ugyanis sokan már cukor nélkül, édesítővel és minimális tartósítószerrel készítik a befőtteket.

Mozgásban a közösség, harmóniában a lélek

Noszvajon a mozgás mindig is fontos volt: bodyart, gerinctorna, kempo és tánc várta a mozogni vágyó falubelieket. A Kék Zóna Projekt keretében újabb lehetőségek nyíltak: jógafoglalkozások, kirándulások, sőt akár biciklis kalandtúrák is. „A falu amúgy is ideális terep a mozgáshoz: van egy erdei futókörünk, amit „tojásvadász-körnek” hívunk, és szerintem az ország egyik legszebb futóútja” – meséli Krisztina. „Az új szabadidőparkban pedig biztonságos, kijelölt utak, szabadtéri kondipark és „felnőtt játszótér” várja az aktívabbakat.”

A projekt különlegessége, hogy nemcsak az egyéni egészségre, hanem a közösséghez tartozásra is nagy hangsúlyt fektet. Hiszen az egészséges élethez nem elég a helyes táplálkozás vagy a mozgás, fontos a kapcsolódás másokhoz, az aktív közösségi élet is. A résztvevők így azon túl, hogy elköteleződnek az egészséges életmód mellett, arra is kötelezettséget vállalnak, hogy legalább hét különböző programon részt vesznek, amelyet a projekt kínál.

A Kék Zóna Projekt tehát a mentális jóllétet is kiemelten kezeli: az érdeklődők különféle programokon vehetnek részt, amelyek támogatják az egészséges szellemi és érzelmi állapotot. „Volt már például gyógyszerész előadása, amely arról szólt, hogyan csökkenthetjük a gyógyszerszükségletet, és idősek digitális készségeit fejlesztő workshop is” – sorolja Krisztina, és hozzáteszi a közeljövőben olyan egészségfejlesztő témákban, mint hidegterápia, légzésgyakorlatok, mozgás vagy epigenetika várják a résztvevőket. „Emellett indulnak ismerkedős workshopok régi és új noszvajiaknak, lesznek előadások demenciamegelőzésről és házi beteggondozásról, valamint társasjátékklub, vidám vetélkedők és játékos együttlétek az idősebb korosztálynak.”

Hogyan tovább, ha lezárul a Kék Zóna Projekt?

Nagyjából egy év lesz, mire a projekt lefut, és a szervezők bíznak abban, hogy megerősödik az emberekben a tudat, milyen jó környezetben élnek, és az egészségünk megőrzése közös ügy. „A program hatására sokan aktívabban kapcsolódnak a közösséghez, önkéntesen szerveznek túrákat, eseményeket, és ez az attitűd remélhetőleg megmarad” – magyarázza Krisztina. „Mi pedig továbbra is támogatni fogjuk az ilyen kezdeményezéseket, hogy ezekből újabb közösségi programok szülessenek.”

The post Egy magyar falu megmutatja, hogyan élhetünk tovább és boldogabban: nem mindennapi életmódkísérlet indult a kelet-magyarországi Noszvajon first appeared on nlc.