Idén januártól változtak az áfaszabályok, a módosításra épp a gázkereskedelemmel nagy tételben áfát csaló cégláncolat miatt lehetett szükség. Ez arra utal, hogy az akkor Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumban több mint egy éve tudtak a gázmaffia működéséről. A körhintacsalások tipikus esete lehetett az, ahogyan a gázmaffia adót csalt, de a tízmilliárdos nagyságrend feltűnően nagy, rengeteg tranzakció mögé kellett rejteni az ügyeskedést – mondják adószakértők. Az is lehet, hogy volt belső emberük vagy a NAV-tól, PM-ből nem sokkal korábban távozott „szakértőjük”. Az ilyen adócsalás nem nagy tudomány, csak alapos szervezést igényel. Ha az ember nem az Utolsó vacsorára vagy a Mona Lisára igényel vissza áfát, egy ideig el tud halászni a zavarosban, hiába van számos gyanús jel, strómannak tűnő cégtulajdonosoktól szokatlan székhelyeken át kirobbanó árbevételig. Több, a gázmaffiában érintett, általunk korábban azonosított cégnél felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult az utolsó hónapokban, míg az ügyben előzetesbe került két üzletember egyike információink szerint idén tavasszal lemondott az ügyvezetőségről az általa kisebbségi részesedéssel tulajdonolt, szintén energetikai cégben.
„Az, hogy 3 milliós cégek elkezdenek nagy tételben gázzal kereskedni, az nem életszerű, ezt látni kellett volna bárkinek, hogy ennyi pénzből az ember lángossütőt csinál, nem a csővezetékes szállításba vagy gáztőzsdei kereskedésbe vág bele”
– mondta neve elhallgatását kérve egy adószakértő arról a hatalmas adócsaló céghálózatról, amelyről az elmúlt hónapokban számos cikket írtunk. A pénzügyi kormányzatban korábban magas pozíciót betöltő szakértő véleményét arról kértük ki, hogyan lehetett ekkora céghálózatot felépítve ennyi adót elcsalni.
„Rejtély, hogy ekkora tételnél miért nem jelzett a NAV rendszere. Ez nemhogy nem életszerű, hanem arra utal, hogy valaki a háttérben úgy csinálta meg ezt a struktúrát, hogy pontosan tudta, mire figyel az adóhivatal, és így mire kell nekik figyelni” – mondta. Tehát lehetett olyan belső vagy a NAV-tól frissen távozott ember, aki megsúgta, hogy mi az az adott összeghatár – például 50 vagy 100 millió forint –, ahol nem „riaszt” az adóhivatal online rendszere, és ez alatt kellett nagyon-nagyon sok tranzakciót lebonyolítani. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a hálózat „központi” cégei futottak néhány szabályos, „fehér kört”, vagyis időnként végeztek tényleges kereskedelmi tevékenységet, ami némileg fedte a számos szabálytalan, fiktív tranzakciót.
Több mint egy éve tudtak róla
Egy idén januártól hatályos, de már tavaly októberben a parlament elé került törvénymódosítás arra utal, hogy a NAV-nál és így a Pénzügyminisztériumban már több mint egy éve látták: valakik olyan módszeresen és nagyságrendben csalják el az áfát – az adóhivatal idén januári közleménye szerint is tízmilliárd forintos nagyságrendben –, hogy az már törvénymódosítást igényel.