A magyar emberek ötöde szegénynek érzi magát – ez az Eurostat éves szubjektív szegénységi felméréséből derül ki. A kutatással azt vizsgálják, milyen az emberek felfogása a saját jólétükről.
A kérdés konkrétan az, hogy mennyire nehéz a válaszolónak „kijönni a pénzéből”, erre nagyon nehéztől a nagyon egyszerűig egy hat lépcsős skálán kell bejelölni a választ (teljes angol nyelvű magyarázat itt). Az eredmény a teljes népesség százalékában van kifejezve.
A szubjektív szegénységi mutatók összességében estek az EU-ban 2023-ról 2024-re, 19,1 százalékról 17,4 százalékra. Vagyis a magyar helyzet csak kicsivel van az átlag felett.
Leugrik az ábráról Görögország, ahol az ember 66,8 százaléka érzi szegénynek magát, a második, Bulgária, ennek szinte csak a fele, 37,4 százalék.
Magyarország összeségében a tizedik a rangsorban, a nálunk sokkal jobb módú Franciaország és Spanyolország is kicsivel előz minket.
A HVG felhívja a figyelmet arra, hogy a 19,8 százalékos magyar szám szinte pontosan egyezik a KSH szerdán bemutatott, „A háztartások életszínvonala” című kiadványában szereplő 19,4 százalékkal, akiket a hivatal a szegények és a társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettek közé sorolt.
A vásárlóerő paritáson mért per fő GDP adatok szerint 2024-ben (szintén az Eurostat adatai szerint) Bulgária és Görögország álltak a legrosszabbul ebben a mutatóban, utánuk jött Latvia, Szlovákia és mi. A szubjektív szegénységi rangsorban Magyarországot megelőző Spanyolország és Franciaország bőven előttünk jár az objektív mutatók szerint.
A szubjektív szegénységi felmérésben Hollandia, Németország és Luxemburg lettek az utolsók, ezek az országok a vásárlóerő paritáson mért per fő GDP-ben az élbolyban vannak.