Nemcsak a statisztikák, hanem a hétköznapi, családi tapasztalatok is azt mutatják, hogy jelentősen kevesebb kisfiú olvas, mint kislány. Csapody Kinga szerint mivel kevesebb fiús könyv fogy, a kiadók is kevesebb ilyen címet adnak ki. Tipikusan a tyúk vagy a tojás esete ez:
Pontosan kétszer annyi fogy a lányoknak való rózsaszín, nagyon csajos dolgokból. Egy kicsit olyan, mintha már mi, szülők is elindítanánk ezt a folyamatot akaratlanul nagyon korán azzal, hogy egy fiúgyereknek nem kell a finommotorikát fejleszteni a foglalkoztatókban, vagy nem kell annyi gyakorlót venni neki, mert úgyis rohangálni szeret meg autózni. Miközben meg azt gondolom, hogy nem így van. (…) Mióta világ a világ, azt mutatják a könyves statisztikák, hogy a fiúk tízéves kortól genetikailag elkezdnek egy kicsit távolodni az olvasástól.
A szakember szerint kis rásegítéssel azonban a kiskamaszok ezután könnyen visszatalálnak a könyvekhez – feltéve, persze, ha ezt a szüleik is fontosnak tartják.
Abban a Buksó mindhárom vendége egyetért, hogy bár kétségtelenül léteznek nemek közti eltérő fejlődésbeli sajátosságok, elsősorban mégis maguk a szülők idegenítik el a fiúgyerekeket az olvasástól. Ha például egy kisfiú soha nem látja az apukáját könyvvel a kezében, akkor lányos dolognak fogja tartani az olvasást. Visszatérő probléma, hogy az iskoláskorú fiúknak egy idő után már nem vásárolnak a szüleik könyveket. Király Hunor meglepve tapasztalja, hogy a gyerekkönyv-vásárlók nagy része úgy gondolja, hogy a fiúknak nagyon fiús, a lányoknak nagyon lányos kötetek kellenek.
Egészen karikatúraszerűen képzeljük el a nemeket ennek kapcsán. (…) A vásárlók fejében létezik egy képzeletbeli lista arról, hogy mi fiús és mi lányos, ám ha rákérdez az ember, akkor szépen lassan kiderül, hogy a fiús oldalon gyakorlatilag nincs semmi. Amíg picik, addig ott vannak a markolók, a dínók meg ilyesmik, de aztán egyszercsak azzal jönnek, hogy kinőtte a gyerek a fiús témákat, mondjak még valamit a focin kívül. (…) Én azt gondolom, hogy minden kéne, hogy érdekeljen egy gyereket, vagy ha nem szabályozná le rögtön a szülő az elején, akkor érdekelné.
Dávid Ádám apaként és íróként is azt látja, hogy él egy prekoncepció a legtöbb szülőben, sőt, sok pedagógusban is arról, hogy mennyire nyitottak és érdeklődők a fiúk az olvasásra. Szerinte a szerzőknek – így neki is – és a kiadóvezetőknek is feladta, hogy fokozatosan leépítsék ezeket a sztereotípiákat.
Mohos Márton / 24.hu Király Hunor, Dávid Ádám, Csapody Kinga és Nyáry Krisztián.
Nem feltételnül gondolom, hogy külön kellene beszélni egy fiúhoz vagy lányhoz. Nyilván vannak olyan témák, amelyek adják magukat, hogy jobban érdekel majd egy fiút. Nekem az első könyvem pont a fociról szólt, de ott is törekedtem arra szándékosan, hogy lányok is legyenek a focicsapatban. Szerintem ha őszintén beszélünk hozzájuk, magukra ismernek a karakterekben. (…) Ha a főszereplőnk fiú is, akkor legyen lány karakterünk is.
Mindhárom szakértő bőséggel ajánlott olyan könyveket, amelyek tapasztalataik szerint felkeltik a különböző korosztályokba tartozó fiúk érdeklődését.
A Mit forgat? rovat vendége, Kadarkai Endre, már gyerekként is sokat olvasott. Szabadon válogathatott a párkányi családi könyvespolcról, így aztán több olyan könyvet elolvasott tizenéves korában, amelyeket szerinte ráért volna később, így sokat közülük felnőttként újra kézbe vett. Nyáry Krisztián szerint a kiskamaszként elolvasott könyvek felnőttkori újraolvasása nemcsak a műről szól, hanem az olvasóról is. Ebben Kadarkai is egyetértett vele.
Rájössz a saját sznobizmusodra, akarnokságodra, felnőttéválási szándékodra. (…) Volt bennem szerintem 13-14 éves koromtól valamifajta tervszerűség, hogy az igazán okos emberek, vagy azok, akik vitték valamire, azok olvasottak. (…) Ha mindenáron meg akarom fejteni annak az okát, hogy én miért kezdtem igazán veretes műveket 16-17 évesen olvasni úgy, hogy egész biztos nem tudtam annak a dimenzióit és emberi összefüggéseit dekódolni, akkor szerintem valami ilyesmi lehet a magyarázat.
Kadarkai kedvencei közé a klasszikus szerzők kevésbé népszerű kötetei tartoznak, mint például Márai Sándortól Az igazi, amit a világirodalom legjobb szerelmes regényei között tart számon, Szabó Magdától pedig a Katalin utca érintette meg leginkább. Szívesen olvas magyar kortárs szerzőktől is. A Buksóban eszmélt rá, hogy két aparegény is nagy hatást gyakorolt rá az utóbbi időben, hiszen Babarczy Eszter Apám meghal és Grecsó Krisztián Apám üzent című könyveit is kifejezetten szerette. Arról is mesélt, hogy miként vált szenvedélyévé a könyvgyűjtés, miért vásárol olyan könyveket is, amelyekről sejti, hogy nem feltétlenül fogja elolvasni őket, és miért igyekszik saját kezűleg megreparálni a sérült köteteket.
Top Ten – Könyvek fiúknak
Darvasi László: Trapiti és a cukorvári gyerekek. Magvető, 2025
Dávid Ádám: Doktor Szuri a Balaton körül. Manó Könyvek, 2025
Magali Le Huche: Pepe a moziban – 16 zenei részlettel. Geopen, 2025
Adam Kay: Testünk kívül-belül – Egy teljes (és totál undi) anatómiai kalauz. Manó Könyvek, 2025
Irmgard Kramer: Oroszlán a karácsonyfa alatt. Scolar, 2025
Lackfi János: Angyallárma. Cerkabella, 2025
Mikó Csaba: Az utolsó műanyag kanál. Lampion, 2025
Nagy László Krisztián: Az erdei focibajnokság. Manó Könyvek, 2025
Laura Sampson: Legendás mesék. Móra, 2025
Andreas H. Schmachtl: Snöfrid Virágvölgyből – Az óriásfa teljesen fantasztikus titka. Manó Könyvek, 2025
The post A szülők miatt olvasnak kevesebbet a kisfiúk? És hogy kapott rá a könyvekre Kadarkai Endre? first appeared on 24.hu.