Egy új tanulmány alapján veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének munkatársai – írja az MTI. A szakértők 19 példány májmintáját vizsgálták meg, és mindegyikben észleltek legalább háromféle méreganyagot. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.
A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, ám kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztják. Így könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A szakértők azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Míg a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, addig a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Szőke Zsuzsanna, a vizsgálat vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére, és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
The post Veszélyes mérgeket észleltek magyarországi aranysakálokban first appeared on 24.hu.