Néha úgy érzem, nem igazán tudom, mi folyik itt. Újra és újra úgy tűnik, mintha minden rossz lenne itt bent
– énekelte szabad fordításban Ian Watkins, a Lostprophets énekese a zenekar a 2003-ban született slágerében, a Last Train Home-ban.
A már addig is sikert sikerre halmozó walesi együttes szintet lépett a számmal, abban az évben ez lett a legsikeresebb, brit előadó által jegyzett dal az Egyesült Államokban, év végére tizedik lett a Billboard listáján (2004 tavaszán az első helyig is eljutott), az Egyesült Királyságban pedig a legkedveltebb indie-sláger lett. A mértékadó metálmagazin, a Kerrang! az év dalának választotta, olyan slágereket maga mögé utasítva, mint a Rasmus In the shadows című dala vagy a Breaking a Habit a Linkin Parktól. A Lostprophets így meghatározó szereplője lett az uralkodó nu-metal színtérnek, amely akkoriban a Linkin Parktól, a Limp Bizkittől vagy éppen a Slipknottól volt hangos. Ódákat zengtek a zenakarról és Watkinsról is, aki a következő lemezt megelőző demókon még dobosként is segítette az együttest. A zenekar ezután még nagyobb magasságokba jutott, a 2006-os Liberation Transmission lemez egy hétig vezette a brit slágerlistákat, és a szaklapok, mint a Kerrang! vagy az NME is odavoltak érte.
A lendület azonban a 2000-es évek vége felé némiképp megakadt. Ez részben annak köszönhető, hogy egyre nagyobb problémákat okoztak a frontember drogproblémái.
2009–2011 vége felé rájöttünk, hogy Iannek lehangolóan szomorú drogfüggősége van. Egyszerűen ránk telepedett
– nyilatkozta 2019-ben Watkisnról a zenekar basszusgitárosa, Stuart Richardson. Akkor talán mindenki örült volna, ha a történet megakad ezen a szinten, ez nem lett volna példátlan forgatókönyv egy rockzenekar életében.
Nigel Crane / Redferns / Getty Images Lostprophets zenekar tagjai.
Vagy a drogok vagy a zenekar
Bár a zenekar folyamatosan lemezeket jelentetett meg és helyet kapott a jelentősebb fesztiválokon, Watkins sokszor csak testben volt ott, szintén Richardson nyilatkozta, hogy a Weapons albumot beharagonozó cardiffi koncerten az énekes szinte végig mozdulatlan volt és nem jutottak eszébe a dalok szövegei. Watkins drogfüggősége olyan méreteket öltött, hogy zenésztársai döntés elé állították: ha nem áll le, kirúgják. Az énekes ezután elvonóra vonult, de miután visszatért, újra visszaesett. A zenekar próbált működni, helyet kapott az utazó rockfesztiválként elhíresült Vans Warped Tour-on és nagy reményekkel jelentették meg 2012 év végén Bring ’em down című dalukat, amelyhez videoklipet is forgattak. A klip azonban soha nem jelent meg.
December 12-én ugyanis letartóztatták Watkinst, pár nappal később pedig már bíróság elé is állították.
A zenekart a tagok elmondása szerint megdöbbentették a történtek, lemondták az összes fellépésüket, 2013 októberében pedig feloszlottak. Talán még titkon hittek abban, hogy Watkins nem képes ilyen szörnyűségekre, ám amikor az énekes november 30-án mindent beismert, végleg szembe kellett nézniük az igazsággal.
The post „Te és a lányod a tulajdonom vagytok” – egy zenész sem zuhant akkorát, mint a börtönben halálra késelt pedofil énekes first appeared on 24.hu.