A Népszavának Csepeli György arról beszélt, hogy a hatalomnak közvetett eszközei lehetnek a megfélemlítésre. Szerinte erre jó példa a Molnár Áron színészt célzó NAV-felszólítás, a hatósági fellépés a közösségi médiahasználat alapján. Félhetnek azok is, akik állami, önkormányzati vagy egyházi intézményekben dolgoznak. A civil szervezetekre, önkormányzatokra pénzmegvonással lehet hatni, de bevethető a rendőrség és az ügyészség is, ahogy azt a Magyar Péter vagy Dobrev Klára ellen felhozott ügyek mutatják – tette hozzá.
Emelné a tétet egy új eszköz bevetése, de számára a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem tűnik hatékonynak. A kormánypárti politikusok fenyegetőzései inkább a híveknek szólnak, hogy a Fidesz-tábor lássa, a párt, a hatalom a helyén van. „Hasonló a helyzet 1956 őszéhez, amikor Rákosi Mátyás már megbukott, Gerő Ernő fenyegetődzött, miközben a velük szemben álló Nagy Imre csillaga emelkedőben volt.”
A Szőlő utcai javító ügye után kilátásba helyezett „megtorlás” is a híveknek szól, nincs mögötte stratégia. A fenyegetés hitelessége azon múlik, hogy akit fenyegetnek, elhiszi-e. A Budapest és a Pécs Pride alapján a fenyegetés hatástalan volt, amit a sajtó és a közösségi média még azoknak is nyilvánvalóvá tett, akik nem voltak jelen.
Csepeli György szerint a 2026-os választások kimenetelében bizonytalan hatóságok vezetői most inkább kivárnak. Ez növeli az ellenállók kockázatvállalását. Úgy véli: a megfélemlítés csak nagyon körülhatárolt esetekben vezethet sikerre, kis településeken a közvetlen megélhetésükben veszélyeztetett emberekre hathat, de a városokban nem fog működni.
A tudatlan tömeg hiszékeny, a bolondok hajóján a konteó olyan, mint baktériumnak a húsleves.
A professzor ezt tavaly mondta lapunknak, amikor egyebek mellett arról is beszélt, hogy az iskolarendszer jelenleg nem készít fel a hamisságok leleplezésére.
The post Csepeli György: ’56 őszéhez hasonló a helyzet first appeared on 24.hu.
