Nagy-Britanniában dízelautó-tulajdonosok perelték be a nagy autógyártókat, a Mercedes-Benzt, a Fordot, a Nissant, a Renault-t, valamint a Stellantis tulajdonában lévő Peugeot-t és Citroënt a „dízelbotrány” néven elhíresült ügyben. 1,6 millió felperes próbálja bizonyítani az igazát most a londoni Legfelsőbb Bíróságon, azt, hogy ezek a gyártók is manipulálták a dízelautók kibocsátási tesztjeit, hasonlóan a Volkswagen kapcsán jól ismert esetekhez. Ez az angol jogtörténet egyik legnagyobb csoportos keresete.
A brit autótulajdonosok ügyvédei szerint a gyártók jogellenes „csalóberendezéseket” használtak. Ezek az eszközök a vádak szerint érzékelték, ha a járműveket tesztelték, és ilyenkor a kibocsátást a jogi határértékek alatt tartották – ám közúti használat közben ezeket a korlátozásokat nem alkalmazták. A gyártók ugyanakkor azt állítják, hogy a vádak alapvetően hamisak, és visszautasítanak minden párhuzamot a 2015-ös Volkswagen-botránnyal, amely milliárd eurós bírságokat és kártérítéseket eredményezett a német cég számára. A Mercedes-Benz közölte, hogy kibocsátás-szabályozó rendszerei jogilag és műszakilag is megalapozottak. Martyn Day, a felpereseket képviselő Leigh Day ügyvédi iroda egyik jogásza szerint, ha a vádak beigazolódnak, „az a vállalati bizalom egyik legkirívóbb megsértését bizonyítaná a modern időkben.”
A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében robbant ki, amikor az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a vállalatcsoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, ami érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
A pénzbüntetésen túl 2023-ban a müncheni tartományi bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte Rupert Stadlert, a német Volkswagen csoporthoz tartozó Audi autógyár igazgatótanácsának volt elnökét
(Reuters)