A napokban a Balaton és a Velencei-tó is kísérteties arcukat mutatják: olyan alacsony lett a vízszint, hogy egyes partszakaszok mentén mindkét tó medrében száraz talajon lehet sétálni. A jelenséget övező össznépi riadalmat csillapítandó a Vízügy és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is felhívta rá a figyelmet, hogy a Balaton vízszint-ingadozása önmagában természetes. Az utóbbi azonban azt is kiemelte, hogy „nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére”, amivel valószínűleg arra utalt, hogy jelenleg nincs a tó kezelésére vonatkozó, érvényes ökológiai stratégia. A klímaváltozással járó egyre nagyobb szárazság és kevés csapadék miatt világszerte kiszáradás fenyegeti a vizeket. A Balaton vízgyűjtő területei tikkadnak, ami a vízszintszabályozás újragondolását igényelné, de a helyzeten biztosan nem segít a tóparti sávok lebetonozása sem. A Velencei-tó vízszintje az elmúlt években különösen sokat ingadozott, a víz és a környezet hőmérséklete is átlag feletti tempóban emelkedik, és a víz minősége is gyengül. A romló folyamatok megfékezéséhez szakértők szerint „azonnali beavatkozásra volna szükség regionális adaptációs stratégiák formájában”. Bár vészhelyzetről nincs szó, a látvány alapján az ember nehezen veri ki a fejéből azt a lehetséges jövőképet, hogy az Európa legszárazabb országai közé tartozó Magyarország legnépszerűbb üdülőhelyei pár évtized múlva már lehet, hogy minden nap így fognak kinézni