Jelenleg nem Szőlő utcai ügy van, hanem Semjén-ügy. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy ilyen súlyú politikai botránytól a rendszerváltás óta nem volt hangos a Parlament és környéke. Olyan még biztosan nem volt, hogy egy kiemelten magas rangú kormánypárti politikusnak védekeznie kelljen egy olyan ügyben, aminek a kiindulási pontja ennyire megalapozatlan. Ám épp azért, mert a kiindulási pont ennyire kétes, óriási felelőtlenség az, amibe a közfelháborodás belehajszolja éppen az érintetteket, mindkét oldalon. Jól látszik ugyanis, hogy úgy a kormány, mint az ellenzék egy része egyértelműen politikai célokra használja fel a történteket.
Tavaly februárban az Orbán Viktorral és kormányával elégedetlen tömegek először érezhették azt, hogy elégedetlenségük eredményekbe csatornázódik. A kegyelmi ügy addig példátlan módon következményekkel járt: Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott abba, hogy Kónya Endre kegyelemben részesült. Emellett a botrány farvizén kinőtt egy új politikai erő: Magyar Pétert, Varga Judit volt férjét egyetlen jól elhelyezett komment robbantotta be a köztudatba, mára pedig egyértelműen az általa összerántott Tisza Párt a regnáló kormány legnagyobb és egyedül esélyes kihívója.
Mit tanult mindebből a köz? Nagyon leegyszerűsítve azt, hogy a NER leggyengébb pontja, ahol a legnagyobbat lehet ütni rajta, a gyermekvédelem.