A Nemzetgazdasági Minisztérium optimizmusa és derűlátása vitán felül töretlen. Bár a tárca legfrissebb jelentése alapján már csak egy hajszál választja el az államkasszát attól, hogy ténylegesen beállítsa a negatív rekordot, az NGM mindezt sugárzóan pozitív hangnem tudja tálalni. Szerintük ugyanis „a költségvetés stabil, Magyarország pénzügyei rendezettek”. A számok alapján azonban ez már kevésbé látszik, annak fényében meg főleg, hogy a kormányzati osztogatások hatása még csak ezután jelenik meg igazán a számokban.
Szeptemberben a tárca közlése szerint 303,2 milliárd forintos mínusszal zárt az államkassza, miközben egy évvel ezelőtt még 234 milliárd forintos volt a többlet. Az NGM azzal érvel, hogy ez „a közüzemi szolgáltatások támogatása előirányzat magasabb kifizetéseiből adódik, amelyen belül a lakossági energia – rezsivédelmi szolgáltatásokat a tavalyi évtől eltérő ütemben fizették ki”.
2019-től nézve a szeptember hónapokat egyébként csak egyszer volt ennél nagyobb a kilencedik havi hiány: 2021-ben, 391 milliárd forint. Akkor a koronavírus-járvány utáni gazdasági teljesítmény és a kormány újraindulásra szánt támogatásai rengeteg pénzt emésztettek fel.
Az idei első kilenc hónapot nézve sem sokkal szebb a kép, hiszen szeptember végéig összesen 3328,7 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ami előirányzat 69 százalékának felel meg. Legutóbb ennél nagyobb hiány az elmúlt időszakban csak 2023-ban jött össze az első kilenc hónapban, akkor az elszálló infláció és a gazdasági visszaesés okozta a legfőbb gondokat.
A tárca a mostani adattal kapcsolatban ki is emeli, hogy ez kedvező, hiszen az időarányos 75 százaléknál alacsonyabb. Azt az információt azonban már a jótékony homály feledésében tartja, hogy ez már a módosított hiánycél, hiszen eredetileg nem 4774 milliárd forintos hiányt terveztek a költségvetésbe, hanem 4122 milliárd forintosat. A várttól elmaradó gazdasági növekedés, és a magasabb infláció, a kiadások – főként a kamatkiadások – elszállása, az uniós pénzek hiánya és a kormányzati osztogatás miatt azonban módosítani kellett ezen. Egyszerűen megfogalmazva, az eredeti tervek tarthatatlansága miatt. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha az eredeti célhoz nézzük a szeptemberi végi hiányt, akkor az eredeti hiánycél 80 százalékánál járnánk.
Az államháztartás központi alrendszerének 3328,7 milliárdos hiánya úgy jött össze, hogy ezen belül a központi költségvetés 3267,4 milliárdos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 101,3 milliárdos többlettel, a tb-alapok pedig 162,6 milliárd hiánnyal zártak.
Bár a részletes költségvetési jelentés csak két hét múlva jelenik meg, néhány főbb részletet már elárult az NGM. Ezek szerint
az adó- és járulékbevételek 8,1 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9 százalékkal növekedtek,kamatokra szeptember végéig 3101,4 milliárd forintot kellett költeni, ami 489,8 milliárddal több az előző évinél. A tárca szerint ennek oka az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontjai és az államadósság eltérő szerkezete.Közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra 1950,7 milliárdot költöttek idén, ami 341,4 milliárddal haladja meg az előző évi szintet. Nyugellátásokra 5510,2 milliárdot, gyógyító-megelőző ellátásokra pedig 2201 milliárdot fizettek ki eddig.