Nem olyan régen az Európai Parlament egyik jobboldali frakciója ráébredt, hogy tulajdonképpen nem nehéz a komplett Európai Bizottság megbuktatásával fenyegetni. A képviselők tíz százalékának aláírására van szükség hozzá, ami összesen 72 nevet jelent. Ezzel a 72 névvel el lehet érni, hogy az Európai Parlament maga elé rángassa a bizottság elnökét, hogy védekezzen a saját megbuktatása ellen.
Valóban megbuktatni a bizottságot már sokkal nehezebb. Ez kiderült Ursula von der Leyen második ciklusának elején is, amikor először próbálták megtenni ezt a bizalmatlansági indítvánnyal. Az Európai Parlament és a bizottság viszonya furcsa és általában feszült is. Az Európai Parlamentet az unió választói kifejezetten arra a célra választják meg, hogy képviselje őket a kontinens politikájában.
Hiába a közvetlen felhatalmazás, az EP valójában a három nagy uniós szerv közül a leggyengébb. A törvényalkotásokat a bizottság kezdeményezi, és együtt kell megszavaznia a tanácsnak és a parlamentnek. De a tanácsnak, amely a tagállamok kormányait tömöríti, sokkal nagyobb beleszólása van abba, mi történik. A bizottság ráadásul gyakran enyhe lenézéssel viszonyul a parlamenthez, ami valahol érthető is, mert a parlamenti asszisztenseknek a trialógusok alatt olyan szakemberekkel kell egyeztetniük, akik a bizottságnál évtizedek óta foglalkoznak az ügyekkel, vagy akik a tanácsnál a tagállami törvényeket írták.
Ursula von der Leyen első ciklusa alatt tett egy olyan ígéretet, hogy hiába kezdeményezhet csak a bizottság törvényalkotást, a parlament kérésére meg fogja ezt tenni ott, ahol tényleg komolyan gondolják. Ebből végül nem sok konkrétum lett, de Von der Leyen ugyanezt megígérte a második ciklusára is.
A mostani ciklusban ráadásul egymással harcoló többségek is léteznek a parlamentben, ami valamennyire a bizottság elnökének is mozgásteret ad, de azt is jelenti, hogy ezek a politikai erők egymással is folyamatos harcban állnak. Ezt a harcot illusztrálja, hogy a héten két bizalmatlansági indítványról is szavaznak, amelyek közül az egyiket a jobbszélről, a Fidesz által is alapított Patrióta frakcióból, a másikat a szélsőbalról indították.
Ennek ellenére politikai válaszra késztették a bizottság elnökét, akinek hétfőn meg kellett jelennie Strasbourgban, a parlament plenáris ülésén, hogy megvédje magát. Von der Leyen végül a régi trükkhöz nyúlt és a teljes bizottságát felsorakoztatta maga mögött, amikor a parlamenti teremben beszélt, emlékeztetve ezzel a tagállami képviselőket arra, hogy mit akarnak leváltani.
A felszólalásokat a francia Jordan Bardella kezdte, akinek a beszédét különösen aktuálissá tette a francia kormány bukása. Emmanuel Macron politikai válsága egyre mélyül, Bardella pedig a legerősebb ellenzéki párt, a Nemzeti Tömörülés fiatal arca, a párt EP-frakcióvezetője. Bardella bemutatta, hogy az EP-szerepléseket gyakran még mindig inkább otthonra szánják a képviselők, amikor franciául előadta, hogy nem csak von der Leyennek, de Macron Európai Uniójának is mennie kell, ahogy a kormánya is távozott. Bardella azzal vádolta az EU vezetését, hogy sehova nem tart, miközben káros kereskedelmi megállapodásokat köt. A nemrég megkötött Mercosur-megállapodás a francia politikában különösen problémás, mert a dél-amerikai országok a francia húsipar komoly versenytársai lehetnek.
Manon Aubry, a szélsőbal társ-frakcióvezetője pedig arról beszélt, hogy a bizottság hagyja szenvedni a gázai palesztin lakosságot, miközben von der Leyen befeküdt Donald Trumpnak.
Von der Leyen nem reagált egyenként a vádakra, inkább arról beszélt, hogy Európa nagyon rég volt utoljára ennyire kritikus időszakban, miközben háború dúl a szomszédban és drónok repülnek be a területére. Arról beszélt, hogy Európának most egységesnek kell lennie, és nem szabad beleesnie Putyin csapdájába. Ezzel a bizottság elnöke a szélsőbalos és a jobbszélről érkező kritikákat is az oroszbarát megszólalások közé sorolta. Szerinte Putyin meg akarja osztani Európát és a legrégebbi trükkökhöz nyúl ezért. Végül próbálta megerősíteni a parlamenti centrumot abban, hogy van értelme a bizottsággal dolgozni és továbbra is együtt terveznek működni.
Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője közölte, hogy nem fogják megszavazni a bizottság elnökének leváltását. Ezután elkezdte támadni a szélsőjobbot, hogy nem veszik elég komolyan a parlamentet, és olyan eszközhöz nyúlnak, aminek valódi szerepe lenne, de elértéktelenítik. Közölte Bardellával és Aubryval, hogy reméli, elég videóanyagot gyűjtöttek össze a francia kampányhoz, és haladhat tovább a valódi munka a parlamentben. Végül kifakadt, hogy hol voltak azok, akik jóban vannak Trump köreivel akkor, amikor az általuk kritizált kereskedelmi megállapodásról kellett tárgyalni.
Hol volt akkor Orbán Viktor, Alice Weidel és Salvini, amikor von der Leyen a farmerekért harcolt?
– tette fel a kérdést, megválaszolva, hogy Orbán a nyaralójával foglalkozott, Salvini pedig felfújható játékokkal strandolt.
Önök vannak jóban a MAGA-táborral, mit is tesznek önök értünk most?
– tette fel a kérdést. A szocialisták vezetője szintén közölte, hogy nem fogják megszavazni a leváltást, de ideje lenne, ha a bizottság elkezdené implementálni a szocialisták javaslatait is, mert nem végtelen a türelmük.
A liberálisok frakcióvezetője trolloknak nevezte a patriótákat és a szélsőbalt, és szerinte egy szabály van, a trollokat nem szabad etetni. A két frakciót Európa legrosszabb ellenségeinek nevezte, akik káoszt akarnak teremteni. Ettől függetlenül szerintük sem működik von der Leyen többsége, és hiába szavaznak most rá, nem gondolják, hogy minden rendben lenne. Ráadásul a legutóbbi bizalmatlansági indítvány óta nem láttak előrelépést.
A néppárttól jobbra lévő ECR frakció vezetője inkább a baloldalt kritizálta, és elmondta, hogy vannak legitim kritikák a bizottság működésével kapcsolatban, de minden küldöttségre rábízzák, hogy szabadon döntsenek. A zöldek szintén azzal fenyegettek, hogy ideje figyelni arra, hogy ők mit gondolnak, de ezúttal még támogatni fogják a bizottság elnökét.
A bizottság elnöke egyébként a legutóbbihoz képest most rövidebben beszélt, és kevésbé volt támadó a kezdeményezőkkel kapcsolatban. Az viszont kiderült a mostani beszédekből is, hogy milyen politizálásra számíthat a következő hónapokban a bizottság a parlamenttől.
The post Már megint megbuktatnák Von der Leyent, de felkérdezték Orbánt is first appeared on 24.hu.