A 676/2023. (XII. 29.) Kormányrendelet értelmében a fűtési szezon hivatalosan minden évben szeptember 15-től május 15-ig tart. Ez az az időszak, amikor a távhőszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a rendszer bármikor elindítható legyen, ha az időjárás indokolja. A fűtést a legtöbb városban akkor kapcsolják be, ha három egymást követő napon a napi középhőmérséklet 12 °C alá esik, vagy tartósan 10 °C körül alakul – emlékeztetnek a portálon.
Mit köteles biztosítani a szolgáltató a fűtési szezonban?
A távhőszolgáltatók számára a rendelet pontosan meghatározza a kötelezettségeket. Ezek közé tartozik, hogy:
a szolgáltatás időtartamát és mértékét a jogszabály szerint biztosítsák,
a fűtéshez és melegvízhez kapcsolódó díjakat átlátható módon számítsák ki és közöljék,
a rendszer üzemeltetéséről, karbantartásáról és a tüzelőanyag-beszerzésről gondoskodjanak,
az előre tervezhető szüneteltetésekről (például karbantartás miatt) előre tájékoztassák a lakókat,
az üzletszabályzatot, díjszabásokat és panaszkezelési feltételeket az ügyfélszolgálaton jól látható helyen kifüggesszék és online is elérhetővé tegyék.
Mi a teendő, ha nincs fűtés vagy csak részben biztosítják a szolgáltatást?
Amennyiben a hivatalos szezonban a fűtés nem működik, elsőként mindig a szolgáltatót kell értesíteni. A panaszt lehetőség szerint írásban (e-mailben vagy online ügyfélszolgálaton keresztül) érdemes benyújtani, mert ez később bizonyítékként szolgálhat. A szolgáltató köteles a panaszt kivizsgálni, és írásban választ adni.
Ha a probléma továbbra is fennáll, a következő lépéseket lehet megtenni:
Fordulhatunk a fogyasztóvédelmi hatósághoz: ez akkor indokolt, ha a szolgáltató nem tartja be a tájékoztatási, számlázási vagy minőségi követelményeket.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ellenőrzi a távhőtermelő és szolgáltató működési engedélyeit, és eljárhat, ha a szolgáltatás minősége nem felel meg a jogszabályoknak.
Az önkormányzat jegyzője helyi szinten vizsgálhatja, hogy a szolgáltató az üzletszabályzatnak megfelelően jár-e el.
Fontos, hogy a hatósági bejelentéshez a fogyasztónak igazolnia kell, hogy előzetesen panaszt tett a szolgáltatónál. Enélkül a hatóság nem indíthat eljárást. A panaszokat javasolt minden esetben dokumentálni: dátum, ügyfélszám, ügyintéző neve és a probléma leírása segít a hatósági ügyintézésben.
Mi a helyzet társasházaknál és panelházaknál?
A legtöbb távfűtéses társasházban a fűtés indításáról a lakóközösség dönt. A közös képviselő vagy a lakásszövetkezet gyűjti össze az igényeket, és ha a lakók többsége kéri, a szolgáltatónak kötelessége elindítani a fűtést. Az egyes házaknál a fűtési kör alapján dől el, hogy hány lakó beleegyezése szükséges
Ha a fűtés nem egyenletes, a radiátorok hidegek maradnak, vagy az egyik lépcsőházban melegebb van, mint a másikban, ez a rendszer hibáját is jelezheti. Ilyen esetben szintén a szolgáltatót kell értesíteni, aki köteles a hibát kivizsgálni és elhárítani.
Mikor érdemes panaszt tenni?
A szolgáltatónak ilyenkor biztosítania kell a fűtési lehetőséget. A panaszt a legtöbb távhőszolgáltató – például az E.ON Távhő, a Főtáv, vagy a Debreceni Hőszolgáltató – online felületén is be lehet nyújtani. Ezek az ügyfélszolgálatok a fűtési szezonban meghosszabbított ügyfélfogadási idővel dolgoznak, és telefonon is elérhetők – írja a hóvége.hu.
The post Fűtési szezon: Így tehet panaszt, ha 18 Celsius fok alatt ragad a hőmérséklet a lakásban first appeared on 24.hu.