Meglepő ingatlanhirdetést sodort szerkesztőségünk felé az internet pénteken délután: postaládánkban az elmúlt években egyre masszívabb kormányközeli szálakkal rendelkező, az év elején adócsalás miatt negyedmilliárdos pénzbírsággal sújtott Jellinek Dániel kezében lévő Indotek Group egy tagjának oldalán a korábban a Csodák Palotájának is otthont adó Váci út menti épületegyüttes hirdetése tűnt fel.
Az 1665 négyzetméteres területtől, illetve a rajta lévő egyemeletes épülettől a leírás szerint a cég 1,5 millió euróért, azaz mai árfolyamon 583 millió forintért szeretne szabadulni.
Az oldalon kiemelik: a jelenleg is üzleteknek és raktáraknak otthont adó ingatlan a befektetők számára igen vonzó lehet, hiszen a sokoldalúsága és a befektetési potenciálja magas szintű.
12akd / Wikimedia Commons A védett épület a Dévai utca sarka felől.
Ez az ingatlan nem csupán egy épület – ez egy komplett üzleti ökoszisztéma. A folyamatosan fejlődő környék, a kiváló megközelíthetőség és a rugalmas kialakítás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a CSOPA Komplexum hosszú távon is vonzó maradjon a bérlők számára
– írják, a szövegben arról azonban nem esik szó, hogy az épület utcavonal menti szakasza 2019 óta fővárosi védettséget élvez, hiszen az az 1881-ben alapított Grossmann-Rausenbach Gazdasági Gépgyár egykori otthonának utolsó maradványa, a magyar ipari örökség egyik kevésszer emlegetett, mégis fontos darabja.
A Grossmann Gyula svájci gépgyáros és társa által létrehozott üzem 1889-ben alakult részvénytársasággá, köszönhetően annak, hogy a Pannónia Gőzmalom tulajdonosai vették át, akik az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) nevet adták neki. A ma is álló csarnoképület már ezután született, a struktúrák száma pedig a következő évtizedekben is folyamatosan nőtt.
Pest-Buda Aukciósház
A századfordulón már nyolcszáz főt foglalkoztató EMAG az első világháborúban vasúti kocsikat, lövegtalpakat, kisebb-nagyobb vasszerkezeteket, illetve pontonokat is készített, sőt 1916-ban egy új lábat is növesztettek: malomipari termékek gyártásába kezdtek.
Az 1929-es nagy gazdasági világválság után a legnagyobb vetélytársával, valamint a MÁVAG-gal és a Ganzzal összefogva kezdett intenzívebb exportba, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy profitot termeljen. A cég 1939-ben a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyárba olvadt, amely Albertfalván újabb EMAG-telepet hozott létre, majd a második világháború éveiben megállás nélkül ontotta magából a hadieszközöket.
Pest-Buda Aukciósház
A kommunista hatalomátvételt követően a régi profiljára visszaálló cégben az utolsó nagy változást az államosítások hozták el, 1950-ben ugyanis itt született meg az első magyar gyártású kombájn, amelyből mindössze egyetlen évtized alatt tízezer gurult ki a kapun. A tizennégy országba, köztük Brazíliába és Kínába is eljutó eszközökből 1963 után már nem készült több, a céget ugyanis felszámolták, telepe pedig a Csepel Híradástechnikai Gépgyárhoz került.
A Váci út menti tömb arca az elmúlt hatvan évben igencsak átalakult, az egykori huszonkét tengelyes főhomlokzatból mára már csak tizenöt tengely maradt állva (egy irodaház, illetve egy benzinkút költözött mellé), az utcafronti épület mögött pedig nagy átalakítások, bontások és átépítések folytak.
The post Eladó egy védett angyalföldi gyárépület, kérdés, milyen jövő várhat rá first appeared on 24.hu.