A stressz szó hallatán legtöbbször feszültségre, szorongásra, kimerültségre gondolunk. Pedig létezik „jó stressz” is, amelyet a pszichológiában eustressznek neveznek. A jó stressz segít koncentrálni, motivál, és mozgósítja az erőforrásainkat. Ugyanakkor a tartós, túlzott terhelés distresszhez vezethet, amely testi és lelki problémákat okozhat. A kulcs tehát nem az, hogy elkerüljük a stresszt, hanem hogy megtanuljuk felismerni és kezelni a határokat.
(Fotó: Getty Images)
Mi az a jó stressz?
Az eustressz olyan helyzetekben jelenik meg, amikor kihívással találkozunk, de képesek vagyunk megküzdeni vele. Például egy állásinterjú, egy vizsga vagy egy fontos sportverseny előtt érezhetünk izgalmat, ami éberebbé, összeszedettebbé tesz. Ilyenkor a szervezet hormonális reakciója – az adrenalin és a kortizol átmeneti megemelkedése – energiát ad, javítja a koncentrációt, és segít jobb teljesítményt nyújtani.
Mikor válik rosszá a stressz?
A probléma akkor kezdődik, amikor a stressz tartósan fennáll, és a szervezet már nem tud regenerálódni. Ha folyamatosan nyomás alatt élünk – munkahelyi túlterhelés, állandó rohanás, anyagi gondok vagy személyes konfliktusok miatt –, a stressz distressz formájában jelenik meg. Ez nem motivál, hanem kimerít. A tartós kortizolszint-emelkedés gyengíti az immunrendszert, alvászavart, szív- és érrendszeri problémákat, emésztési gondokat és hangulatzavarokat okozhat.
Miből vesszük észre, hogy átléptük a határt?
Fizikai jelek: fejfájás, fáradékonyság, izomfeszülés, szapora szívverés, alvási nehézségek.
Érzelmi jelek: ingerlékenység, szorongás, motivációhiány, kedvetlenség.
Viselkedéses jelek: halogatás, túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás, bezárkózás, kapkodás.
Ha ezek tartósan fennállnak, az intő jel arra, hogy a stressz már nem serkent, hanem rombol.
„Fontos hangsúlyoznunk, hogy a stressz előkészíti a talajt a betegség számára, de nem maga a stressz okozza a betegséget! Nagyon ritka az a helyzet, ami önmagában betegséget okoz. A döntő tényező nem maga a stressz, hanem inkább az, hogy valaki hogyan birkózik meg vele. Betegség rendszerint akkor alakul ki, ha az egyén megküzdési stratégiája hibás, túlzott, vagy nem felel meg a megoldandó problémának. A megküzdést elősegíti a pszichológiai immunrendszerünk erősítése is” – mondta Dr. Sperkáné Krotos Hajnalka, a Szent Lukács Görögkatolikus Korai Fejlesztő és Gyermekrehabilitációs Központ pszichológusa.
Hogyan tartható meg az egészséges egyensúly?
Önismeret. Figyeljük meg, mi vált ki bennünk pozitív izgalmat, és mi az, ami kimerít.
Regeneráció. Adjunk időt a szervezetnek a pihenésre – alvás, szabadidő, mozgás nélkül nincs egészséges stresszkezelés.
Mozgás és légzés. A fizikai aktivitás és a relaxációs technikák (jóga, meditáció, légzőgyakorlatok) bizonyítottan csökkentik a distresszt.
Támogató kapcsolatok. A barátokkal, családdal való beszélgetés segít feldolgozni a feszültséget.
Prioritások. Nem minden helyzet igényel maximális energiát – fontos megtanulni nemet mondani.
A stressz tehát nem fekete-fehér: lehet építő és romboló is. A jó stressz motivál, segít fejlődni és új helyzetekhez alkalmazkodni. A rossz stressz viszont hosszú távon testi-lelki betegségekhez vezethet. A különbséget az mutatja meg, hogy képesek vagyunk-e megélni a regenerációt, vagy már állandó feszültségben élünk. A legfontosabb, hogy megtanuljuk felismerni a jeleket és tudatosan tegyünk azért, hogy az egyensúly megmaradjon.
The post Jó vagy rossz stressz: miből tudjuk, ha átbillen a rossz oldalra? first appeared on nlc.