Ezt taníthatják nekünk a mesék az alvásról (x)

Az alvás nemcsak egyszerű pihenés, hanem a szervezetünk egyik legösszetettebb regenerációs folyamata. A mesékben pedig harmonikusan ötvöződik a biológiai valóság és a szimbolikus ábrázolásmód.

Mi a közös Csipkerózsikában és Fehérlófiában?

Az alvás központi motívum a magyar és a világirodalom meséiben. Kultúrától függetlenül hasonló jelentéseket, egyetemes tapasztalatokat hordoz: a várakozásét, az átmenetét, a megújulásét, a megértését.

Vegyük például Csipkerózsikát. Az, hogy ő a hosszúra nyúlt álmából ugyanolyan fiatalon és szépségesen ébred fel, nem csupán költői túlzás. Annak a tudományos ténynek az irodalmi bemutatása, hogy az alvás elengedhetetlen a sejtregenerációs folyamatokhoz, és meghatározó szerepe van a szépségünkben. Ahogy alvás közben az immunrendszerünk is megerősödik, védve az egészségünket és segítve a gyógyulási folyamatokat. Ez utóbbinak a kissé horrorisztikus leképeződése A levágott kezű leány című Grimm-mese, de a görög mondakörben az Aszklépiosz-csodatörténetek is, ahol a betegek alvás közben gyógyulnak meg.

Az ördög három aranyhajszála című klasszikus népmese az alvás másik fontos szerepére világít rá. Ahogyan az ördög álmában válaszolja meg azokat a kérdéseket, amire főhősünk a választ keresi, úgy rendszerezi és dolgozza fel a mi agyunk is nap mint nap azokat az információkat, amik nappal érnek bennünket. Nem véletlen, hogy a pihentető alvás alatt mi is sokszor jövünk rá egy-egy probléma megoldására. A mesei álmokban – például a Fehérlófiában – megjelenő mágikus segítők, sorsfordító jóslatok, tanácsok pedig az alvás tanulásban, megértésben játszott szerepének mesei lenyomatai.

Mesés alvászavarok

A legérdekesebb azonban, hogy a mesékben még az alvásproblémák is megtalálhatók – bizonyítva, hogy a jó alvás vágya legalább olyan ősi, mint a történetmesélésé. A „mesei alvászavarok” pedig gyakran tökéletesen megfelelnek a modern orvosi diagnózisoknak.

A legismertebb ezek közül az Ezeregyéjszaka Sahrijár királya, aki egy korábbi trauma után képtelen elaludni. Álmatlanságán csak Seherezádé meséi, azaz a narratív terápia segítenek. Ez gyakorlatilag az egyik legkorábbi irodalmi ábrázolása a meseterápiának, és a módszer ma is része az alvászavarokra alkalmazott kognitív viselkedésterápiának.

A táncoló cipellők éjszaka aktív, nappal kimerült királylányai valószínűleg a REM viselkedészavart szimbolizálják, Pán Péter alakjában a gyerekkori alvajárás ölt testet, a magyar „lidércnyomás” kifejezés mögötti megélések, beszámolók pedig gyakorlatilag szinte pontos klinikai leírásai az alvásparalízisnek.

Borsószem királykisasszony vagy az Aranyfürtöcske és a három medvebocs története arra világít rá, hogy a pihentető alváshoz meg kell teremtenünk a megfelelő alváskörülményeket.

Régi mesék ősi gondja: a hagyományos gyógynövények is segíthetnek a jó alvásban

Az alvással kapcsolatos történetek tehát nem csupán szórakoztatnak, hanem olyan „esetleírásokat” is tartalmaznak, amik azt bizonyítják, hogy az emberiségnek ősidők óta fontos a jó alvás, és az emberek mindig is küzdöttek alvásproblémákkal. Ezek kiküszöböléséhez elengedhetetlen a háttérben húzódó okok kiderítése – ha pedig nem áll mögöttük testi betegség, akkor az életmódunk és az alvási szokásaink felülvizsgálata. Átmeneti alvászavarokban azonban nyugodtan fordulhatunk azokhoz a gyógynövényekhez is, amelyeket hagyományosan altató, nyugtató hatásukról ismerünk. Ezek – a citromfű, a macskagyökér és a komló – kivonatát tartalmazza a Sedacur forte növényi gyógyszer. A Sedacur forte nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást, és pihentető alvást biztosít. Nincs negatív hatással sem a nappali teljesítőképességre, sem az autóvezetéshez szükséges képességekre. Patikákban vény nélkül kapható gyógyszer.

The post Ezt taníthatják nekünk a mesék az alvásról (x) first appeared on nlc.