Donald Trump szerint a gázai háború befejezésére irányuló tervének bejelentése az emberi civilizáció történetének egyik legnagyobb napja lehet, amely „örök békét hozhat a Közel-Keletre”. Ahogy a BBC elemzése megjegyzi, ez az amerikai elnökre jellemző túlzás, de a 20 pontból álló javaslat elfogadtatása az izraeli miniszterelnökkel jelentős diplomáciai lépés.
„A terv a Trump-kormány álláspontjának változását jelenti a háború utáni Gáza jövőjét illetően, és nagyobb nyomást gyakorol Netanjahura, mint amit Washington idén eddig gyakorolt, hogy fogadja el a megállapodást. Hogy ez a következő hetekben megvalósulhat-e, nagyban függ attól a kérdésről, amely mindig is alapvető fontosságú volt: vajon Netanjahu és a Hamász vezetése is úgy látja-e, hogy a háború befejezése nagyobb előnyökkel jár, mint annak folytatása” – írják.
Arab országokkal is tárgyaltak
Az elnöki hivatal Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni megbeszélése közben adta ki a 20 pontos amerikai tervezetet. Trump a tárgyalást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elképzelés nemcsak a gázai konfliktus megoldását célozza, hanem a béke megteremtését a teljes Közel-Keleten. Egyben elismerését hangoztatta arab, illetve muszlim országok, valamint európai vezetők felé, akik részt vettek a béketervet érintő konzultációkban.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy amennyiben a béketervet a Hamász elutasítja, akkor Izrael az Egyesült Államok teljes támogatását élvezi a további lépéseihez. Netanjahu is meglehetősen nyersen fogalmazott, amikor azzal fenyegetett több tízezer palesztin civil halála után, hogy
ha a Hamász elutasítja a tervet, akkor Izrael „be fogja fejezni a munkát”. Ezt lehet szépen és csúnyán is csinálni, mondta az izraeli miniszterelnök (easy way or the hard way).
Netanjahu megerősítette, hogy Izrael elfogadja az amerikai tervezetet, amelyet „alapvetően fontos” lépésnek nevezett a gázai háború lezárása felé, valamint a szélesebb közel-keleti béke érdekében. Amennyiben a békejavaslatot mindkét fél elfogadja, az izraeli erők – a túszok szabadon engedése érdekében – visszavonulnak, a frontvonalakat befagyasztják, miközben az izraeli hadsereg minden katonai akciót felfüggeszt.
Nézzük végig azt a híres 20 pontot!
Ha mindkét fél elfogadja a javaslatot, a háború azonnal véget ér. Az izraeli erők részben visszavonulnak, hogy előkészítsék a túszok szabadon bocsátását. Minden katonai műveletet felfüggesztenek, a frontvonalakat befagyasztják, amíg az izraeli erők „teljes fokozatos visszavonulásának” feltételei nem teljesülnek.
72 órán belül minden izraeli túsz, élve vagy holtan, visszakerül Izraelbe. A túszok szabadon bocsátását követően Izrael 250 életfogytiglanra ítélt palesztin foglyot, valamint 1700, a 2023. október 7-én kezdődött konfliktus után letartóztatott gázai lakost bocsát szabadon. Minden olyan izraeli túszért, akinek földi maradványait átadják, Izrael 15 halott palesztint holttestét adja át.
Miután minden túszt szabadon engedtek, a Hamász azon tagjai, „akik elkötelezik magukat a békés együttélés mellett” és leteszik a fegyvert, amnesztiát kapnak. A Hamász azon tagjainak, akik el akarják hagyni Gázát, biztonságos átutazást biztosítanak a befogadó országokba.
A megállapodás elfogadását követően azonnal teljes körű segélyt küldenek a Gázai övezetbe, amelynek mennyisége megegyezik a 2025. január 19-i megállapodásban előírt szinttel. A segélyek szállítása Izrael és a Hamász beavatkozása nélkül, az ENSZ és a kapcsolódó ügynökségek közreműködésével történik.
A „deradikalizált” Gázát, amely nem jelent már fenyegetést szomszédaira, a gázaiak javára „újrafejlesztik”.
A Trump-terv egy „Béketanácsot” (Board of Paece) irányoz elő, amelynek tagjai nemzetközi felügyelők, élükön Trumppal, de tagja lesz Tony Blair volt brit miniszterelnök is, meghatározatlan szerepkörben. Gázát egy „technokrata, apolitikus” bizottság kormányozza átmenetileg, amely palesztinokból és nemzetközi szakértőkből áll, és amelyet a Béketanács felügyel. Ez a csoport határozná meg a kereteket és kezelné a Gáza újjáépítéséhez szükséges finanszírozást, amíg a Palesztin Hatóság jelentős reformokat nem hajt végre.
Trump gazdasági fejlesztési terve Gáza újjáépítésére olyan szakértői testület összehívásával valósul meg, „amely segített létrehozni a Közel-Kelet néhány virágzó, modern csodavárosát”. Különleges gazdasági övezetet hoznak létre, amelynek kedvezményes vám- és hozzáférési díjait a részt vevő országokkal kell megtárgyalni.
A terv szerint senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a háború során súlyos károkat szenvedett Gázát, és azok, akik el akarnak menni, szabadon megtehetik, és szabadon visszatérhetnek. „Arra fogjuk ösztönözni az embereket, hogy maradjanak, és lehetőséget kínálunk nekik egy jobb Gáza felépítésére” – áll a tervben.
A Hamász és más frakciók beleegyeznek abba, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalnak szerepet Gáza kormányzásában. Minden katonai infrastruktúrát, beleértve az alagutakat és a fegyvergyártó létesítményeket, megsemmisítenek. Független megfigyelők felügyelik Gáza demilitarizálását.
„Az új Gáza teljes mértékben elkötelezi magát a virágzó gazdaság felépítése és a szomszédokkal való békés együttélés mellett” – áll a tervben.
A regionális partnerek gondoskodnak arról, hogy a Hamász és a kapcsolódó csoportok teljesítsék kötelezettségeiket, és hogy az új Gáza ne jelentsen fenyegetést.
Az Egyesült Államok arab és nemzetközi partnereivel együttműködve ideiglenes nemzetközi stabilizációs erőt hoz létre, amelyet azonnal Gázába küldenek.
Izrael nem szállja meg és nem annektálja Gázát. Az izraeli védelmi erők fokozatosan átadják a megszállt gázai területeket a nemzetközi stabilizációs erőnek.
A terv homályos a palesztin állam megalakulásának útjáról. Azt állítja, hogy miközben Gáza újjáépítése halad előre, és a Palesztin Hatóság reformja megvalósul, „végül megteremtődhetnek a feltételek a palesztinok önrendelkezéséhez és államalapításához vezető hiteles út kialakításához, amelyet mi a palesztin nép vágyaként ismerünk el”.
Az Egyesült Államok párbeszédet kezdeményez Izrael és a palesztinok között, hogy megállapodjanak a „békés és virágzó együttélés politikai perspektívájáról”.
Ezek egyelőre csak szavak
Ebben a tervben épp elég kétértelműség van ahhoz, hogy mindkét fél képes legyen azt mondani: elfogadja a javaslatot, hogy aztán a további tárgyalások során szabotálja azt, és a másik felet hibáztassa a kudarcért. Eddig rendre ez történt, és ha újra megtörténik, akkor egyértelmű, hogy a Trump-kormány melyik oldalon áll majd – írja a BBC idézett elemzése.
Bár Trump minden idők egyik nagy megállapodásaként mutatta be a tervét, azt talán még megállapodásnak sem érdemes nevezni.
Inkább mondható a további tárgyalások megalapozásának, vagy ahogy Trump egy ponton fogalmazott, „elvek” (principles) felsorolásának. Ez nem az a részletes terv, amellyel be lehet fejezni egy háborút, leginlább a Joe Biden által 2024 májusában bejelentett „keretrendszerhez” (framework) hasonlít, amelynek célja egy fokozatos tűzszünet és a háború befejezésére irányuló megállapodás elérése volt. Akkor további nyolc hónap telt el, mire Izrael és a Hamász végrehajtotta a fegyverszünetet és a túszok és foglyok cseréjét, majd folytatódott a vérontás.
A Trump és Netanjahu találkozása előtti órákban az izraeli tüzérségi és légi támadások fokozódtak Gáza városában, ahol az IDF egy harmadik páncélos hadosztályt vetett be. Izrael egyre kiterjedtebb támadása része annak a saját maga által bejelentett tervnek, amelynek célja nyomást gyakorolni a Hamászra, ezzel további pusztítást okozva a civil lakosság számára. A világ országainak nagy része elítélte Izrael tetteit. Eközben a Hamász gázai parancsnoka, Ez al-Din al-Haddad arra készül, amit egy Hamász-parancsnok a BBC-nek „végső döntő csatának” nevezett, és amelyben a fogadkozásuk szerint körülbelül 5000 harcos vesz majd részt. (BBC, Reuters, MTI)